A kirekesztés lélektana

Bódis Kriszta alkotói névjegyévé a regényeiben (Kemény vaj, Artista) és a filmjeiben (Falusi románc, Romani Krisz) feldolgozott rendhagyó társadalmi témák váltak. Cigánysors, prostitúció, leszbikus szerelem áll az alkotások középpontjában, amelyek mindegyike „a kirekesztés és a kiszolgáltatottság lélektanát” igyekszik feltárni és megmutatni. – „Látod, ez is elõítélet. A szegénység, nem a cigányság tesz kiszolgáltatottá és prostituálttá” – igazította ki beszélgetõtársát a váradi találkozón Bódis. „Miután a Kemény vaj megjelent, azt kérdezte tõlem egy újságíró: cigány vagyok, vagy kurva, vagy mindkettõ? Az fel sem merült benne, hogy író vagyok” – illusztrálta saját példáján keresztül a társadalmi elõítéletek hatásmechanizmusát a szerzõ.
A beszélgetés elsõ részében Bódis 2007-ben bemutatott Báriséj (Nagylány) címû dokumentumfilmjét láthatta a közönség. A film Békés megyei cigányok életén keresztül tárgyalja a nõi kiszolgáltatottság problematikáját. A lovakkal kereskedõ lovári cigányok világát sajátságos erkölcsök mûködtetik: a cigánylánynak dicsõség, ha „koronát kap”, azaz szûzen megy férjhez, miközben ahhoz, hogy hírbe hozzák, elég, ha egy fiú megfogja a kezét. Ám ha valaki szerelmes, és szülei nem adják a fiúhoz, akkor szökni kell – derült ki a kulturális antropológiai és szociálpszichológiai felvetéseket a nõi tapasztalatokon keresztül tárgyaló gender-dokumentumfilmbõl. Nézõi kérdésére válaszolva Bódis elmondta: a Báriséj a módosabb romák világa, a társadalom perifériájára szorult cigányok a romungrók. Az asszimilálódni próbáló, a roma nyelvet már nem beszélõ, valamikori bérmunkások utódai élnek a legrosszabb körülmények között, õk az igazi kirekesztettek. A nõk kiszolgáltatottsága a szerzõ szerint különbözõ mértékben ugyan, de a társadalom egészére jellemzõ. Statisztikák mutatják, hogy még az úgynevezett elnõiesedett szakmákban is kevesebb fizetést kap ugyanazért a munkáért egy nõ, mint egy férfi. „Emancipált nõ vagyok, ha kell, vállalom a feminista jelzõt is. De a nõket érõ megkülönböztetés jelenségét csak a férfiakkal közösen lehet feltárni és megbeszélni. Bár azt is megértem, hogy a férfiaknak nehéz a hatalmi pozícióból engedni” – jelentette ki Bódis.
A nõközpontú irodalmi szöveg határaira Bódis Kriszta a Magvetõ kiadónál megjelent Kemény vaj címû regénye kapcsán kérdezett rá a közönség. A regény végén Sára, a prostituált fõszereplõ szemszögébõl látunk egy pornófilmfelvételt. A „brutálpornó” szöveg keletkezésérõl faggatózó Kõrössi kijelentette, ennek a passzusnak a szövege néhol keményebb, mint a férfiírók szövegei. „Persze, hogy brutálisabb, hiszen a szexualitást, így a nõi szexualitást is általában férfiírók szövegeibõl ismerjük. Én viszont megpróbáltam leírni ugyanezt – a tárgy szemszögébõl” – nyújtotta át a regény kulcsát Bódis Kriszta. 

F. N. L.

Márton László a Látó színpadán

A Látó Irodalmi Színpad vendégét, Márton Lászlót köszönthették az irodalombarátok szombaton a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdiószínházában. A több regényt, esszé- és novelláskötetet, de színpadi drámát, filmforgatókönyvet és tévéjátékot is jegyzõ szerzõvel Láng Zsolt, a Látó folyóirat szerkesztõje beszélgetett. A szerzõi esten a megtörtént események megírhatóságáról, a valóság és fikció közti átjárhatóságról beszélgettek a jelenlévõk, arra keresve a választ: mi az író szerepe – és eszköztára – egy-egy esemény novellává, regénnyé formálásában. Az irodalomkritikusi tevékenységérõl is faggatott Márton László elmondta, a mûfajhoz prózaíróként áll hozzá, mintegy hozzátéve véleményét az olvasottakhoz.

A. E.