
Fotó: A szerző felvétele
2008. február 11., 00:002008. február 11., 00:00
„Nagy megtiszteltetés, hogy egy olyan mester társaságában lehetek itt, akivel 32 évvel ezelőtt fordított felállásban léptünk a közönség lé. Kristófi János és Jakobovits Miklós társaságában mutathattam be munkáimat az akkori Kis Galériában” – utalt saját indulására, és Kristófi János abban betöltött szerepére Holló Barna, majd a kiállított festmények „zeneiségére” hívta fel a figyelmet. A festőművész kántortanítói múltjára, valamint zenész gyerekeire utalván, úgy fogalmazott: „a zenei fonal szépen végighullámzik a családon”. Később Jakobovits Miklós Kristófiról írt sorait idézte, mely szerint a festő „művészetének lényege az élet igenlése”. Banner Zoltán műkritikus fogalmazta meg, hogy Várad kétlelkű, kétarcú város, ahol álom és valóság jelenik meg egymással váltakozva, és Holló Barna szerint Kristófinak éppen ezt a kétarcúságot sikerült műveiben megragadnia. „A művész nem próbálja megszerkeszteni, szájbarágósan a néző tudtára adni, mit is kellene látnia a képeken, és éppen ezért nem is szükséges a Kristófi János képeit kommentálni. Kristófi Várad krónikása, aki ma is korát meghazudtoló energiával utazik a megyében, vagy jár művésztelepekre” – fejezte be a méltatást Holló.
A tárlat megnyitóján felszólaló Tőkés László EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagyváradon nemcsak a városkép változik, hanem a közösség is pusztul. „Vannak védett növények, állatok és épületek, a váradi magyar közösséget is ideje lenne védetté nyilvánítani” – mondta Tőkés hozzátéve: Kristófi az a festő, aki képre menti a pusztuló valóságot.
Kristófi János a Bihar megyei Monospetriben született 1925. december 15-én. A gimnáziumot Nagyváradon és Szilágysomlyón végezte, 1945-ben Kárásztelken helyezkedett el mint kántortanító, majd 1954-ben festőtanári oklevelet szerzett Kolozsváron a Képzőművészeti Főiskolán. 1955 és 85 között a nagyváradi művészeti népi iskolában festészetet tanított. 1953-tól rendszeresen állította ki vallásos tárgyú képeit.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.