
Fotó: A szerző felvétele
2008. február 11., 00:002008. február 11., 00:00
„Nagy megtiszteltetés, hogy egy olyan mester társaságában lehetek itt, akivel 32 évvel ezelőtt fordított felállásban léptünk a közönség lé. Kristófi János és Jakobovits Miklós társaságában mutathattam be munkáimat az akkori Kis Galériában” – utalt saját indulására, és Kristófi János abban betöltött szerepére Holló Barna, majd a kiállított festmények „zeneiségére” hívta fel a figyelmet. A festőművész kántortanítói múltjára, valamint zenész gyerekeire utalván, úgy fogalmazott: „a zenei fonal szépen végighullámzik a családon”. Később Jakobovits Miklós Kristófiról írt sorait idézte, mely szerint a festő „művészetének lényege az élet igenlése”. Banner Zoltán műkritikus fogalmazta meg, hogy Várad kétlelkű, kétarcú város, ahol álom és valóság jelenik meg egymással váltakozva, és Holló Barna szerint Kristófinak éppen ezt a kétarcúságot sikerült műveiben megragadnia. „A művész nem próbálja megszerkeszteni, szájbarágósan a néző tudtára adni, mit is kellene látnia a képeken, és éppen ezért nem is szükséges a Kristófi János képeit kommentálni. Kristófi Várad krónikása, aki ma is korát meghazudtoló energiával utazik a megyében, vagy jár művésztelepekre” – fejezte be a méltatást Holló.
A tárlat megnyitóján felszólaló Tőkés László EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagyváradon nemcsak a városkép változik, hanem a közösség is pusztul. „Vannak védett növények, állatok és épületek, a váradi magyar közösséget is ideje lenne védetté nyilvánítani” – mondta Tőkés hozzátéve: Kristófi az a festő, aki képre menti a pusztuló valóságot.
Kristófi János a Bihar megyei Monospetriben született 1925. december 15-én. A gimnáziumot Nagyváradon és Szilágysomlyón végezte, 1945-ben Kárásztelken helyezkedett el mint kántortanító, majd 1954-ben festőtanári oklevelet szerzett Kolozsváron a Képzőművészeti Főiskolán. 1955 és 85 között a nagyváradi művészeti népi iskolában festészetet tanított. 1953-tól rendszeresen állította ki vallásos tárgyú képeit.
Aprószentek napja van vasárnap: azokra a gyermekekre emlékezik december 28-án a római katolikus egyház, akiket Jézus születése után öletett meg Heródes.
74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.
A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.
Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.
Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.
A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.