
Fotó: A szerző felvétele
2008. február 11., 00:002008. február 11., 00:00
„Nagy megtiszteltetés, hogy egy olyan mester társaságában lehetek itt, akivel 32 évvel ezelőtt fordított felállásban léptünk a közönség lé. Kristófi János és Jakobovits Miklós társaságában mutathattam be munkáimat az akkori Kis Galériában” – utalt saját indulására, és Kristófi János abban betöltött szerepére Holló Barna, majd a kiállított festmények „zeneiségére” hívta fel a figyelmet. A festőművész kántortanítói múltjára, valamint zenész gyerekeire utalván, úgy fogalmazott: „a zenei fonal szépen végighullámzik a családon”. Később Jakobovits Miklós Kristófiról írt sorait idézte, mely szerint a festő „művészetének lényege az élet igenlése”. Banner Zoltán műkritikus fogalmazta meg, hogy Várad kétlelkű, kétarcú város, ahol álom és valóság jelenik meg egymással váltakozva, és Holló Barna szerint Kristófinak éppen ezt a kétarcúságot sikerült műveiben megragadnia. „A művész nem próbálja megszerkeszteni, szájbarágósan a néző tudtára adni, mit is kellene látnia a képeken, és éppen ezért nem is szükséges a Kristófi János képeit kommentálni. Kristófi Várad krónikása, aki ma is korát meghazudtoló energiával utazik a megyében, vagy jár művésztelepekre” – fejezte be a méltatást Holló.
A tárlat megnyitóján felszólaló Tőkés László EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagyváradon nemcsak a városkép változik, hanem a közösség is pusztul. „Vannak védett növények, állatok és épületek, a váradi magyar közösséget is ideje lenne védetté nyilvánítani” – mondta Tőkés hozzátéve: Kristófi az a festő, aki képre menti a pusztuló valóságot.
Kristófi János a Bihar megyei Monospetriben született 1925. december 15-én. A gimnáziumot Nagyváradon és Szilágysomlyón végezte, 1945-ben Kárásztelken helyezkedett el mint kántortanító, majd 1954-ben festőtanári oklevelet szerzett Kolozsváron a Képzőművészeti Főiskolán. 1955 és 85 között a nagyváradi művészeti népi iskolában festészetet tanított. 1953-tól rendszeresen állította ki vallásos tárgyú képeit.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.