
2010. január 15., 09:452010. január 15., 09:45
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata legutóbb két évvel ezelőtt játszott nagyszínpadi gyerekdarabot, ezért kivételes előadásnak ígérkezik a pénteken 11-től kezdődő bemutató. A Grimm-meséből átdolgozott Holle anyót Szilágyi Regina, a bábosok vezetője vitte színre, akinek ez az első otthoni nagytermi rendezése.
„Eddig itthon még csak pódium-előadásokat rendeztem, nagytermi előadást egyszer, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor teátrumban vittem színre” – fejtette ki a rendező, aki szerint a Holle anyó rekordidő alatt állt össze: január első heteiben nagyon intenzív munkát végeztek. Szilágyi Regina azt is elmondta, hogy a próbafolyamat sokkal gyorsabban futott, mint ahogyan a műhelyek a díszletet el tudták készíteni, így az utolsó percekben is foghíjas színpadképpel próbáltak.
A Pozsgai Zsolt által adaptált az eredeti történethez képest annyit változott, hogy a zárójelenetben a rossz lány elnyeri ugyan méltó büntetését, de ezzel esélyt kap a megjavulásra. „Azért választottam a felnőtté válásról szóló mesét, mert ma kifejezetten aktuális a történet. Két kamaszodó lány próbatételéről van ugyanis szó, ahol a felfuvalkodott, elkényeztetett elbukik, az egyszerű, szerény pedig helytáll” – véli a rendező, aki a negatív szereplő hangsúlyosabb útjával fel szerette volna hívni a gyereknézők figyelmét a világban uralkodó szeretethiány és oda nem figyelés okozta problémákra.
„A statisztikák szerint egy szülő naponta átlagosan 7 percet foglalkozik a gyerekével. Ez borzasztóan kevés” – fűzi hozzá Szilágyi. A történetben a rossz lány félresiklott neveltetése miatt válik olyanná, amilyen – az anya eltorzult vágyának kivetüléseként, mintegy önhibáján kívül válik rosszá. Ezt hivatott kompenzálni az előadás végi jelenet, amelyben a pozitív szereplő maga mellé veszi, együtt él vele tovább, semlegesítve addigi negatív tetteit. Bár az előadásban nincsenek bábok, a jelmezek ezekre emlékeztetnek.
„Nagyon nehéz a színészeknek ezekben a jelmezekben játszaniuk, mert nem tudnak szemkontaktust létesíteni a gyerekekkel. A maszkoknak ugyanis saját, nagyon hangsúlyos szemük van, és a nézők ezt követik figyelemmel” – emelte ki a rendező. A főbb szerepekben Bándi Johanna, Laczkó Tekla, Méhes Kati, Csiki Orsolya, Gaál Gyula és Bandura Tibor látható, a díszletet és a jelmezeket Bodor Judit tervezte.
A szatmáriak a nyilvános főpróbára általában árvaházi gyerekeket hívnak meg, akiknek egyébként nem lenne lehetőségük színházba járni. „Az óvodás és általános iskolás korosztálynak külön színházbérlete van, ezért változatos összeállítást készítünk számukra.” – nyilatkozta lapunknak Szilágyi Regina. Az idei gyerekdarabok között két nagytermi és egy utcai előadás szerepel a Harag György társulat repertoárjában.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.