
2010. január 15., 09:452010. január 15., 09:45
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata legutóbb két évvel ezelőtt játszott nagyszínpadi gyerekdarabot, ezért kivételes előadásnak ígérkezik a pénteken 11-től kezdődő bemutató. A Grimm-meséből átdolgozott Holle anyót Szilágyi Regina, a bábosok vezetője vitte színre, akinek ez az első otthoni nagytermi rendezése.
„Eddig itthon még csak pódium-előadásokat rendeztem, nagytermi előadást egyszer, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor teátrumban vittem színre” – fejtette ki a rendező, aki szerint a Holle anyó rekordidő alatt állt össze: január első heteiben nagyon intenzív munkát végeztek. Szilágyi Regina azt is elmondta, hogy a próbafolyamat sokkal gyorsabban futott, mint ahogyan a műhelyek a díszletet el tudták készíteni, így az utolsó percekben is foghíjas színpadképpel próbáltak.
A Pozsgai Zsolt által adaptált az eredeti történethez képest annyit változott, hogy a zárójelenetben a rossz lány elnyeri ugyan méltó büntetését, de ezzel esélyt kap a megjavulásra. „Azért választottam a felnőtté válásról szóló mesét, mert ma kifejezetten aktuális a történet. Két kamaszodó lány próbatételéről van ugyanis szó, ahol a felfuvalkodott, elkényeztetett elbukik, az egyszerű, szerény pedig helytáll” – véli a rendező, aki a negatív szereplő hangsúlyosabb útjával fel szerette volna hívni a gyereknézők figyelmét a világban uralkodó szeretethiány és oda nem figyelés okozta problémákra.
„A statisztikák szerint egy szülő naponta átlagosan 7 percet foglalkozik a gyerekével. Ez borzasztóan kevés” – fűzi hozzá Szilágyi. A történetben a rossz lány félresiklott neveltetése miatt válik olyanná, amilyen – az anya eltorzult vágyának kivetüléseként, mintegy önhibáján kívül válik rosszá. Ezt hivatott kompenzálni az előadás végi jelenet, amelyben a pozitív szereplő maga mellé veszi, együtt él vele tovább, semlegesítve addigi negatív tetteit. Bár az előadásban nincsenek bábok, a jelmezek ezekre emlékeztetnek.
„Nagyon nehéz a színészeknek ezekben a jelmezekben játszaniuk, mert nem tudnak szemkontaktust létesíteni a gyerekekkel. A maszkoknak ugyanis saját, nagyon hangsúlyos szemük van, és a nézők ezt követik figyelemmel” – emelte ki a rendező. A főbb szerepekben Bándi Johanna, Laczkó Tekla, Méhes Kati, Csiki Orsolya, Gaál Gyula és Bandura Tibor látható, a díszletet és a jelmezeket Bodor Judit tervezte.
A szatmáriak a nyilvános főpróbára általában árvaházi gyerekeket hívnak meg, akiknek egyébként nem lenne lehetőségük színházba járni. „Az óvodás és általános iskolás korosztálynak külön színházbérlete van, ezért változatos összeállítást készítünk számukra.” – nyilatkozta lapunknak Szilágyi Regina. Az idei gyerekdarabok között két nagytermi és egy utcai előadás szerepel a Harag György társulat repertoárjában.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.