Fotó: A szerző felvétele
2008. május 23., 00:002008. május 23., 00:00
A román fõváros egyik legjelentõsebb mûvelõdési létesítményének számító Atheneum alagsorában különféle méretû orgonasípok tucatjai sorakoznak a falak mentén és az asztalokon, arasznyi pöttömök éppúgy mint többméteres, rakétára emlékeztetõ koloszszusok. Nyár végén koncerttel avatják fel a megújult orgonát, addig a közel kétezer, cinkbõl készült fémsíp mindegyikét saját kezûleg vizsgálja és javítja a gyõri mester.
Darabont Zoltán éppen egy jó méteres sípot vizsgálgat. „Az orgonakészítés és -restaurálás nagyon komplex tevékenység: a hangszer részben fából, részben fémbõl készül, elektronika is van benne, a hangtanhoz is érteniük kell a készítõinek, így aztán elkerülhetetlen a szakosodás” – magyarázza a fémsípokra specializálódott szakember, aki egy gyõri orgonaépítõtõl tanulta a mesterséget. Elmondása szerint a sípok tökéletes forrasztásának elsajátítása átlagosan hat évet vesz igénybe. A restaurálás változatos munka: a horpadt sípokat ki kell egyengetni, az elhasznált hangolókat, különbözõ mechanikai sérüléseket ki kell javítani, a hiányzó sípok helyett újakat kell önteni, esztergályozni, végül ezüstszínûre kell õket festeni. Az orgona esetében nem elég a tökéletes hangzás, a hangszerek királyának szépnek is kell lennie. „Ha van rá alkalmam, meghallgatom az orgonákat, amelyek felújításában részt vettem. Jó hallgatni a sípokat, amelyek átmentek az ember kezén” – teszi hozzá Darabont, aki korábban bécsi templomok orgonáinak restaurálásán dolgozott, de erdélyi, szlovákiai és horvátországi megbízásoknak is eleget tett. Egy bécsi kollégájának ajánlására került be a román fõvárosban tevékenykedõ munkacsoportba, amelyet az Atheneum orgonáját megépítõ Oscar Walcker dédunokája, Gerhard Walcker-Meyer vezet.
A gyõri mester egzotikus tájakra készül, a bukaresti munka végeztével Costa Rica fõvárosában, San Joséban az ottani katedrális orgonájának felújításában fog részt venni.
Pengő Zoltán
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok