
Fotó: A szerző felvétele
2008. május 23., 00:002008. május 23., 00:00
A román fõváros egyik legjelentõsebb mûvelõdési létesítményének számító Atheneum alagsorában különféle méretû orgonasípok tucatjai sorakoznak a falak mentén és az asztalokon, arasznyi pöttömök éppúgy mint többméteres, rakétára emlékeztetõ koloszszusok. Nyár végén koncerttel avatják fel a megújult orgonát, addig a közel kétezer, cinkbõl készült fémsíp mindegyikét saját kezûleg vizsgálja és javítja a gyõri mester.
Darabont Zoltán éppen egy jó méteres sípot vizsgálgat. „Az orgonakészítés és -restaurálás nagyon komplex tevékenység: a hangszer részben fából, részben fémbõl készül, elektronika is van benne, a hangtanhoz is érteniük kell a készítõinek, így aztán elkerülhetetlen a szakosodás” – magyarázza a fémsípokra specializálódott szakember, aki egy gyõri orgonaépítõtõl tanulta a mesterséget. Elmondása szerint a sípok tökéletes forrasztásának elsajátítása átlagosan hat évet vesz igénybe. A restaurálás változatos munka: a horpadt sípokat ki kell egyengetni, az elhasznált hangolókat, különbözõ mechanikai sérüléseket ki kell javítani, a hiányzó sípok helyett újakat kell önteni, esztergályozni, végül ezüstszínûre kell õket festeni. Az orgona esetében nem elég a tökéletes hangzás, a hangszerek királyának szépnek is kell lennie. „Ha van rá alkalmam, meghallgatom az orgonákat, amelyek felújításában részt vettem. Jó hallgatni a sípokat, amelyek átmentek az ember kezén” – teszi hozzá Darabont, aki korábban bécsi templomok orgonáinak restaurálásán dolgozott, de erdélyi, szlovákiai és horvátországi megbízásoknak is eleget tett. Egy bécsi kollégájának ajánlására került be a román fõvárosban tevékenykedõ munkacsoportba, amelyet az Atheneum orgonáját megépítõ Oscar Walcker dédunokája, Gerhard Walcker-Meyer vezet.
A gyõri mester egzotikus tájakra készül, a bukaresti munka végeztével Costa Rica fõvárosában, San Joséban az ottani katedrális orgonájának felújításában fog részt venni.
Pengő Zoltán
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.