2011. február 11., 10:192011. február 11., 10:19
Szilágyi Regina, a darab rendezője elmondta, ez a második olyan előadás az ő irányítása alatt, amely a felnőtté válás alapvető problémáit feszegeti. „Emellett természetesen sok egyébről is szól a darab. Például arról is, milyen embernek lenni az állatok társadalmában, illetve milyen idegennek lenni valahol” – fogalmazott a rendező, aki szerint a zenés játékból az is kiderülhet a nézők számára, hogy nem is olyan rossz hely az állatok világa. „Gyermekkorom kedvenc zenés játéka ez, és örültem a felkérésnek, de töredelmesen bevallom, kicsit féltem is a kihívástól. Szerencsére a társulat is nagyon kedveli a darabot, és így nem volt nehéz a munka, amely mintegy öt hétig tartott” – tette hozzá Szilágyi.
A rendező azt is fontosnak tartotta kiemelni, Maugli felnőtté válási történetének feldolgozásai általában azzal végződnek, hogy a farkasok között szocializálódott fiút visszafogadják az emberek. A darab eredeti szövege azonban azt erősíti, és Szilágyi darabja is ahhoz a koncepcióhoz ragaszkodik, hogy nem biztos, hogy olyan jó embernek lenni, és inkább eltávolodik az emberi társadalomtól. „Persze a darabnak boldog vége van, és a szerelem mindent helyretesz, de azért egzisztenciális kérdésekre is keresi a választ, a zárójelenetben ugyanis Maugli azt kérdezi: Ki vagyok én?” – mosolyodott el a művész.
Keresztes Attila, a partiumi társulat művészeti vezetője szerint a darab korosztálytól függetlenül megtekinthető. „Azt gondolom, generációk kedvenc darabja, és eddig mindenütt sikere volt, rengeteg színházban bemutatták már a magyar nyelvterületen is. Csodája, hogy tartalmas, igényes szórakozást kínál az egész családnak, sőt még a nagyszülőket is el lehet hívni rá” – véli Keresztes. A szatmári előadásban az egész társulat játszik, és egy színész több karaktert is megelevenít. A dzsungel könyve egyébként az utóbbi két évtized legsikeresebb magyar musicalje, szövegét Rudyard Kipling azonos című regénye alapján Békés Pál, zenéjét Dés László, dalszövegeit pedig Geszti Péter írta.
A szatmári előadás főbb szerepeiben Galló Ernő, Vencz Stella, Péter Attila-Zsolt, Nagy Csongor-Zsolt, Nagy Antal, Bessenyei István, Rappert Gábor, Varga Andrea, Nagy Orbán, Gaál Gyula, Némethy Zsuzsa, Csiki Orsolya, Bándi Johanna, Laczkó Tekla, Gál Ágnes, Bandura Tibor, Nagy Anikó, Nagy Tamás, Schvartzkopf Adriana, Koncz Balázs m. v. és Fábry Koppány m. v. látható. A dzsungeldíszleteket Cristian Gătina tervezte, a szereplők jelmezét Bodor Judit készítette, a táncok koreográfusa Gabriela Tănase volt, Budean Mihály Judit pedig zenei vezetőként segítette a rendezőt.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.