
2008. november 27., 07:002008. november 27., 07:00
Adaptációjában Uray Péter rendező a mozgásszínházi és a klasszikus színházi formanyelvet ötvözi, így meséli el a veronai szerelmespár több mint négyszáz éves történetét, amelyet a koreográfiai látványt klasszikus színészi eszközökkel kiegészítve láthat maga előtt a közönség. A rendezői koncepció szerint szerkezetében és gondolatiságában nem módosul túl jelentősen a dráma, de Uray Péter kihasználja a szokatlan műfaji megközelítés adta új értelmezési lehetőséget.
Így az M Stúdió előadásában az eredeti drámából néhány jelenet kimarad, a színészgárda is kisebb, a sokszereplős történetet mindössze kilencen állítják színpadra. A mozgásszínházi előadás egyedi olvasata a klasszikus műnek: a történet ebben az értelmezésben két maffiacsalád egymásnak feszülését viszi színre, olyan környezetben, ahol állandósul a bizalmatlanság, a gyűlölet, és a felmerülő kérdéseket fegyverrel tisztázzák. A szentgyörgyi premier egyik hipotézise, hogy az elszabadult indulatokat már nem lehet megállítani, a szereplők mindegyike „saját igazához” ragaszkodva jogosnak érzi a dühöt és az agresszivitást. A darab végigköveti, miként uralkodik el az emberen az indulat, és mekkora pusztítást végezhet a gyűlölet. A rendező szerint a jellemző miliőben Rómeó és Júlia találkozása Európa bármelyik földrajzi pontján elindulhatna a tragikus végkifejlet felé – hiszen ebben a világban a szerelem kudarcra ítéltetett.
A Háromszék Táncegyüttes mozgásszínházi műhelyeként három éve létrejött M Stúdió Carmencita Brojboiut, a Kolozsvári Állami Magyar Színház jelmez- és díszlettervezőjét kérte fel, hogy az alvilág hideg, fémes színeivel, veszélyre figyelmeztető vörössel és a feneketlen zuhanást idéző feketével teremtsen hiteles környezetet a háborúzó Montague-k és Capuletek, valamint az egymásra találó Rómeó és Júlia történetének. A mozgásszínházi előadásban a társulat hét művésze, Fehérvári Péter, Nagy Eszter, Bajkó László, Nagy Attila, Dávid Attila, Szekrényes László, Polgár Emília lép fel. Júlia és Párisz szerepét két vendégművész alakítja: Magyarosi Imola, a Tamási Áron Színház színésze és Györgyjakab András színművészeti hallgató, a Háromszék Táncegyüttes korábbi táncosa. A premier után december 2-án és 3-án tartják a következő előadásokat.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.