2010. január 12., 09:462010. január 12., 09:46
A játékfilmet Európa egyik legrangosabb filmes seregszemléje, a Berlinale Fórum szekciójába hívták meg, ennek keretében az avantgárd, innovatív filmek versenyeznek egymással, idén február 11. és 21. között. Ezt megelőzően a 41. Magyar Filmszemlén (február 2–8.) a versenyprogramban indul a mozi. Hajdu Szabolcs, a film forgatókönyvírója és rendezője elmondta: néhány napja kapta meg a meghívót a rangos eseményre, így egyelőre nem tudja, milyen alkotásokkal mérkőzik meg a Bibliotheque Pascal, amely Hajdu ötödik nagyjátékfilmje.
„A filmet a fesztivál előválogató bizottsága választotta ki, amelynek tagjai a teljes magyar filmtermést végignézték. Az általuk kiválasztottakat aztán Berlinben egy másik bizottság is végignézi, ott dől el, bekerül-e az adott alkotás a programba, és ha igen, melyik szekcióba” – mondta el a rendező. A Bibliotheque Pascal egy gyermekét egyedül nevelő nő története.
„A novellát tíz éve írtam. Akkoriban Sepsiszentgyörgyön is dolgoztam színészként, ott bukkantam a történet magjára. Aztán más filmek folyton elsodortak, de vissza-visszatértem hozzá, szépen rakódtak rá a rétegek, mire kialakult a sztori végleges formája” – tette hozzá. Mint kifejtette, leginkább azok a „technikák” érdekelték, amelyekkel az emberek a sorsukat érintő kataklizmákat próbálják túlélni. „A homo ludens a legszörnyűbb helyzetekben is képes olyan valóságot teremteni maga köré, amellyel tovább tudja élni az életét.
Ez az emberi fantázia, az élet egyik legfontosabb alkotóeleme. Mona Paparu – így hívják a főszereplőt – kálváriájába sokunk belehalna, ám ő így képes a legnehezebb helyzeteket is túlélni” – mondta a rendező, aki viszont a film címének jelentését nem kívánta elárulni, mint mondta, ez legyen meglepetés. A főszereplőt Hajdu Szabolcs felesége, Török-Illyés Orsolya alakítja, és szerepel a filmben gyermekük, Hajdu Lujza is. A többi szerepben ismert román színészeket láthatnak majd a nézők, köztük Oana Pelleát, Răzvan Vasilescut, Andi Vasluianut, Shamgar Amramot, Mihai Constantint és Ion Sapdarut.
„A romániai nagy filmes bumm idején figyeltem fel ezekre a színészekre, sőt azt is mondhatom, annyi filmet láttam velük, hogy már-már a barátaimnak éreztem őket. A képzeletemben ők jelentek meg, ha a film karaktereire gondoltam, így nem is haboztam sokat, felkértem őket” – jegyezte meg. Hajdu Szabolcs elmondta, hogy míg legutóbbi játékfilmje, a 2007-ben készült Off Hollywood vagy a négy évvel korábbi Tamara esetében a forgatást hosszú próbák előzték meg, és így a dialógusokat a színészi játék alakította, ezúttal előre megírt párbeszédekkel dolgoztak.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.