2009. november 23., 11:072009. november 23., 11:07
Az EME alakuló közgyűlését 1859. november 23. és 26. között tartotta Kolozsváron. Gróf Mikó Imre villáját és kertjét adományozta az egyesületnek, melynek ő lett első elnöke.
Az ünnepségen Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szólalt fel, aki hangsúlyozta: a jogintézmények keretet adnak államiságunknak, de nemzetté a kultúra tesz.
A szónok kitért arra is, hogy az erdélyi magyarságnak szüksége van magyar tudományos műhelyekre, amelyek képesek együttműködni a magyarországi és a romániai tudományos műhelyekkel, akárcsak a nagyvilág mérvadó, jelentős tudományos intézményeivel. Camil Mureşan, a Román Akadémia tagjának köszöntője után Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet olvasta fel Sólyom László köztársasági elnök üzenetét.
Levelében Sólyom kifejtette: az Erdélyi Múzeum-Egyesület nemcsak a magyar nemzetépítés szimbólumává vált, hanem az erdélyi magyarság öszszefogását is megjeleníti az egész nemzet számára. Kifejtette: a kulturális nemzet koncepciójának elismertetése szolgálhatja leginkább a nemzetek fennmaradását és jogaik élvezetét, anélkül, hogy az egyes államok szuverenitásával és határaik biztonságával ellentétbe kerülne. Az eseményen többek között Markó Béla RMDSZ-elnök és Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is felszólalt, majd Egyed Ákos tartott előadást a szervezet megalakulásának körülményeiről.
Délután a résztvevők Mikó Imre mellszobránál, valamint a Házsongárdi temetőben elhelyezett magyar akadémikusok emléktáblájánál helyezték el koszorúikat. Péntek este a Kolozsvári Magyar Operában a 150 éves intézmény tiszteletére Kulcsár Szabolcs vezényletével ünnepi hangversenyt tartottak, szombaton pedig a magyar tudomány napja alkalmából tudományos konferenciát szerveztek az EME szakosztályai.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.