2009. november 23., 11:072009. november 23., 11:07
Az EME alakuló közgyűlését 1859. november 23. és 26. között tartotta Kolozsváron. Gróf Mikó Imre villáját és kertjét adományozta az egyesületnek, melynek ő lett első elnöke.
Az ünnepségen Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szólalt fel, aki hangsúlyozta: a jogintézmények keretet adnak államiságunknak, de nemzetté a kultúra tesz.
A szónok kitért arra is, hogy az erdélyi magyarságnak szüksége van magyar tudományos műhelyekre, amelyek képesek együttműködni a magyarországi és a romániai tudományos műhelyekkel, akárcsak a nagyvilág mérvadó, jelentős tudományos intézményeivel. Camil Mureşan, a Román Akadémia tagjának köszöntője után Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet olvasta fel Sólyom László köztársasági elnök üzenetét.
Levelében Sólyom kifejtette: az Erdélyi Múzeum-Egyesület nemcsak a magyar nemzetépítés szimbólumává vált, hanem az erdélyi magyarság öszszefogását is megjeleníti az egész nemzet számára. Kifejtette: a kulturális nemzet koncepciójának elismertetése szolgálhatja leginkább a nemzetek fennmaradását és jogaik élvezetét, anélkül, hogy az egyes államok szuverenitásával és határaik biztonságával ellentétbe kerülne. Az eseményen többek között Markó Béla RMDSZ-elnök és Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is felszólalt, majd Egyed Ákos tartott előadást a szervezet megalakulásának körülményeiről.
Délután a résztvevők Mikó Imre mellszobránál, valamint a Házsongárdi temetőben elhelyezett magyar akadémikusok emléktáblájánál helyezték el koszorúikat. Péntek este a Kolozsvári Magyar Operában a 150 éves intézmény tiszteletére Kulcsár Szabolcs vezényletével ünnepi hangversenyt tartottak, szombaton pedig a magyar tudomány napja alkalmából tudományos konferenciát szerveztek az EME szakosztályai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok