2009. november 23., 11:072009. november 23., 11:07
Az EME alakuló közgyűlését 1859. november 23. és 26. között tartotta Kolozsváron. Gróf Mikó Imre villáját és kertjét adományozta az egyesületnek, melynek ő lett első elnöke.
Az ünnepségen Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szólalt fel, aki hangsúlyozta: a jogintézmények keretet adnak államiságunknak, de nemzetté a kultúra tesz.
A szónok kitért arra is, hogy az erdélyi magyarságnak szüksége van magyar tudományos műhelyekre, amelyek képesek együttműködni a magyarországi és a romániai tudományos műhelyekkel, akárcsak a nagyvilág mérvadó, jelentős tudományos intézményeivel. Camil Mureşan, a Román Akadémia tagjának köszöntője után Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet olvasta fel Sólyom László köztársasági elnök üzenetét.
Levelében Sólyom kifejtette: az Erdélyi Múzeum-Egyesület nemcsak a magyar nemzetépítés szimbólumává vált, hanem az erdélyi magyarság öszszefogását is megjeleníti az egész nemzet számára. Kifejtette: a kulturális nemzet koncepciójának elismertetése szolgálhatja leginkább a nemzetek fennmaradását és jogaik élvezetét, anélkül, hogy az egyes államok szuverenitásával és határaik biztonságával ellentétbe kerülne. Az eseményen többek között Markó Béla RMDSZ-elnök és Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is felszólalt, majd Egyed Ákos tartott előadást a szervezet megalakulásának körülményeiről.
Délután a résztvevők Mikó Imre mellszobránál, valamint a Házsongárdi temetőben elhelyezett magyar akadémikusok emléktáblájánál helyezték el koszorúikat. Péntek este a Kolozsvári Magyar Operában a 150 éves intézmény tiszteletére Kulcsár Szabolcs vezényletével ünnepi hangversenyt tartottak, szombaton pedig a magyar tudomány napja alkalmából tudományos konferenciát szerveztek az EME szakosztályai.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.