Fotó: nemzeti színház
Harag György Társulat fennállásának 60. évfordulójára rendezett jubileumi ünnepség egyik kiemelt programjaként vendégszerepel Szatmárnémetiben a Vidnyánszky Attila vezette budapesti Nemzeti Színház október 5-én.
2013. szeptember 18., 18:222013. szeptember 18., 18:22
Az intézménynek az igazgatóváltás óta egyben ez lesz az első külföldi vendégelőadása. A Kossuth-, Meyerhold- és Jászai-díjas rendező, a Kaposvári Egyetem művészeti rektorhelyettese, a Magyar Teátrum Társaság elnöke, Vidnyánszky Attila a Vitéz lélek című Tamási-darabot viszi színre, a bemutatót szeptember 27-én tartják Budapesten. A Nemzeti Színház ezzel a produkcióval nyitja a 2013/2014-es színházi évadát. A produkcióban többek között Reviczky Gábor, Mécs Károly, Trill Zsolt, Martinovics Dorina és Varga József látható, a rendezőasszisztens Herpai Rita, a dramaturg Szász Zsolt, a díszlettervező Olekszandr Bilozub, a jelmeztervező Balla Ildikó, a zeneszerző pedig Könczei Árpád.
Tamási Áron „komoly játék” műfaji megjelölésű színdarabja alapvetően különbözik a korábban azonos címmel megjelent novellától. Nemcsak azért, mert a főhőst átkeresztelte a szerző, hanem mert a színműben, mely már a második világháború idején született, az eredeti szamaras történet jelképisége egészen más üzenetet hordoz. Míg a novellában az első világháborút megjárt frontharcos, Demeter Gábor alapélménye az, hogy lehetetlen visszatérnie oda, ahonnan elindult, a darab hősének, Balla Péternek a története a visszatérés és az újrakezdés drámája. „Annak az elbeszélése ez, hogy – Pilinszky szavaival élve – miként fogadja vissza »az ősi rend« a háború után hazatérőt. A maga korában Tamási ezzel a »programmal«, mely kardcsörtetés helyett arra buzdít, hogy »műveljük meg kertjeinket«, korántsem aratott osztatlan sikert. Alapállása akkor naivnak tűnt a kortársak szemében, de a történelem nagyon hamar bebizonyította, hogy a 20. század igazi katasztrófája a kis világok pusztulása, a hagyományos közösségek felszámolása lett – elég, ha csak a Ceauşescu-féle falurombolásra gondolunk”– olvasható a darab ismertetésében a színház internetes oldalán.
Szatmárnémetiben egyébként ez idáig mindössze egyetlen alkalommal, több mint 20 évvel ezelőtt vendégszerepelt utoljára a budapesti Nemzeti Színház, akkor is erdélyi szerző művével, az Advent a Hargitán című Sütő András-dráma színrevitelével. A színház Horea úti jegypénztárában szeptember 19-től válthatók jegyek az előadásra és az ünnepi hétvége tervezett egyéb programjaira.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!