
Gyarmati Zsolt szerint a beruházások, javítások és tudományos munka elvégzésére nyílt lehetőségük az elmúlt évben
Fotó: Veres Nándor
A járványhelyzet alaposan átírta a múzeumok működését, terveit is, ám a zárva tartás nem jelentette azt, hogy teljesen megszakadt volna látogatóikkal ápolt kapcsolat. A Csíki Székely Múzeum igazgatójával, Gyarmati Zsolt történésszel beszélgettünk azokról a kihívásokról, amelyekkel a járvány idején kellett szembenézniük, illetve azokról a történésekről, amelyek új perspektívát nyitottak előttük.
2021. február 10., 22:132021. február 10., 22:13
Az igazgató lapunknak elmondta, hogy a járvány a múzeum életére is erőteljesen rányomta bélyegét. Márciust követően a betervezett tevékenységeket fel kellett függeszteniük, halasztaniuk, illetve törölniük kellett. Ebben az időszakban egyetlen kiállítást sem nyitottak, a múzeum három hónapig zárva tartott. Ezzel együtt az irodai munka, a muzeológusi tevékenység egy része visszafogottabb üzemmódban ugyan, de folytatódhatott. Nagy lendülettel indult a honfoglalás kori kiállításukhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozás, sajnos azonban az is abbamaradt.
„A járványhoz kötődő muzeológusi tevékenységgel is próbálkoztunk: kezdeményeztünk egy »koronás« gyűjtést, azaz olyan képeket, rajzokat, emlékeket várunk, amelyek lenyomatát adják ennek a kivételes időszaknak, amely még nem ért véget. Ezúttal is javaslom, akinek van ilyen, juttassa el hozzánk, vagy tegye félre, mert később begyűjtjük” – nyilatkozta az igazgató.
Éppen ezért időt kell adni, türelemmel kell lenniük, folytatni kell a gyűjtést.
Fotó: Veres Nándor
Elmondta azt is, hogy a múzeum látogatottsága messze elmaradt a korábbi mutatóktól.
ugyanakkor jelezte, hogy a körülményekhez képest elégedettek ezzel a számmal.
A júliusi újranyitásunkat követően a hagyományosan nagy számban érkező magyarországi és helyi kultúrakedvelők, iskolás csoportok elmaradtak, ellenben a nyár két hónapjában érezték a belföldi turizmus megélénkülésének pozitív hatásait. „Amikor lehetőség nyílt rá, a Mikó-vár hangulatos udvarán a vonatkozó szabályok betartásával teret adtunk a különböző kulturális rendezvényeknek, de ezek száma és látogatottsága is jelentősen elmaradt a korábbi évekhez képest” – emelte ki a Gyarmati Zsolt.
Fotó: Veres Nándor
Elsősorban a beruházások, javítások és tudományos munka elvégzésére nyílt lehetőségük az elmúlt évben. Az intézményvezető leginkább annak örül, hogy sikerült két kiadványt megjelentetniük.
Beszerezték a Qulto elnevezésű, komplex digitális tárgynyilvántartási rendszert; ennek kapcsán képzést is tartottak, folyamatban van a kezelése.
Ami a beruházásokat illeti, jelentős lépések történtek: kazánt vásároltak, modern villámhárítót szereltek a zsögödi Nagy Imre Galériára. A Mikó-várban a mozgáskorlátozottak számára liftet szereztek be, amely segítségével akadálymentesen érhetik el az emeleti kiállításokat. Sikerült raktárakat korszerűsíteni, valamint a szabadtéri részleg parasztházain állagmegóvó munkálatokat végezni. Emellett tűzvédelmi és hidroizolációs terveket is készíttettek.
Fotó: Gábos Albin
A múzeum nem kísérletezett új, a közgyűjtemények anyagát népszerűsítő megoldásokkal, módszerekkel, ugyanis nem látták értelmét. A történész úgy gondolja, hogy ez egy új, születőben levő műfaj, ezért képzettnek kell lenni arra, hogy online módon, érdekesen közöljenek tartalmakat, felívják magukra a figyelmet.
– magyarázta az igazgató.
Fotó: Gábos Albin
Ugyancsak nagyon várják, hogy teret adhassanak a Márton Árpád – 85 című kiállításnak, amely a mester több mint fél évszázados munkásságából nyújtana válogatást. Emellett szeretné, ha „életet tudnának lehelni” a zsögödi Nagy Imre-képtár kínálatába, vonzó helyszínné alakítani azt.
Középtávon törekedni fognak arra, hogy megoldják a múzeum akkreditációját, illetve előrelépjenek a műtárgyak digitális nyilvántartása területén. A város vezetőségével közösen arra készülnek, hogy újrafogalmazzák a szabadtéri részlegük rendeltetését, figyelve a népi építészeti értékek megóvására is.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!