Gyarmati Zsolt szerint a beruházások, javítások és tudományos munka elvégzésére nyílt lehetőségük az elmúlt évben
Fotó: Veres Nándor
A járványhelyzet alaposan átírta a múzeumok működését, terveit is, ám a zárva tartás nem jelentette azt, hogy teljesen megszakadt volna látogatóikkal ápolt kapcsolat. A Csíki Székely Múzeum igazgatójával, Gyarmati Zsolt történésszel beszélgettünk azokról a kihívásokról, amelyekkel a járvány idején kellett szembenézniük, illetve azokról a történésekről, amelyek új perspektívát nyitottak előttük.
2021. február 10., 22:132021. február 10., 22:13
Az igazgató lapunknak elmondta, hogy a járvány a múzeum életére is erőteljesen rányomta bélyegét. Márciust követően a betervezett tevékenységeket fel kellett függeszteniük, halasztaniuk, illetve törölniük kellett. Ebben az időszakban egyetlen kiállítást sem nyitottak, a múzeum három hónapig zárva tartott. Ezzel együtt az irodai munka, a muzeológusi tevékenység egy része visszafogottabb üzemmódban ugyan, de folytatódhatott. Nagy lendülettel indult a honfoglalás kori kiállításukhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozás, sajnos azonban az is abbamaradt.
„A járványhoz kötődő muzeológusi tevékenységgel is próbálkoztunk: kezdeményeztünk egy »koronás« gyűjtést, azaz olyan képeket, rajzokat, emlékeket várunk, amelyek lenyomatát adják ennek a kivételes időszaknak, amely még nem ért véget. Ezúttal is javaslom, akinek van ilyen, juttassa el hozzánk, vagy tegye félre, mert később begyűjtjük” – nyilatkozta az igazgató.
Éppen ezért időt kell adni, türelemmel kell lenniük, folytatni kell a gyűjtést.
Fotó: Veres Nándor
Elmondta azt is, hogy a múzeum látogatottsága messze elmaradt a korábbi mutatóktól.
ugyanakkor jelezte, hogy a körülményekhez képest elégedettek ezzel a számmal.
A júliusi újranyitásunkat követően a hagyományosan nagy számban érkező magyarországi és helyi kultúrakedvelők, iskolás csoportok elmaradtak, ellenben a nyár két hónapjában érezték a belföldi turizmus megélénkülésének pozitív hatásait. „Amikor lehetőség nyílt rá, a Mikó-vár hangulatos udvarán a vonatkozó szabályok betartásával teret adtunk a különböző kulturális rendezvényeknek, de ezek száma és látogatottsága is jelentősen elmaradt a korábbi évekhez képest” – emelte ki a Gyarmati Zsolt.
Fotó: Veres Nándor
Elsősorban a beruházások, javítások és tudományos munka elvégzésére nyílt lehetőségük az elmúlt évben. Az intézményvezető leginkább annak örül, hogy sikerült két kiadványt megjelentetniük.
Beszerezték a Qulto elnevezésű, komplex digitális tárgynyilvántartási rendszert; ennek kapcsán képzést is tartottak, folyamatban van a kezelése.
Ami a beruházásokat illeti, jelentős lépések történtek: kazánt vásároltak, modern villámhárítót szereltek a zsögödi Nagy Imre Galériára. A Mikó-várban a mozgáskorlátozottak számára liftet szereztek be, amely segítségével akadálymentesen érhetik el az emeleti kiállításokat. Sikerült raktárakat korszerűsíteni, valamint a szabadtéri részleg parasztházain állagmegóvó munkálatokat végezni. Emellett tűzvédelmi és hidroizolációs terveket is készíttettek.
Fotó: Gábos Albin
A múzeum nem kísérletezett új, a közgyűjtemények anyagát népszerűsítő megoldásokkal, módszerekkel, ugyanis nem látták értelmét. A történész úgy gondolja, hogy ez egy új, születőben levő műfaj, ezért képzettnek kell lenni arra, hogy online módon, érdekesen közöljenek tartalmakat, felívják magukra a figyelmet.
– magyarázta az igazgató.
Fotó: Gábos Albin
Ugyancsak nagyon várják, hogy teret adhassanak a Márton Árpád – 85 című kiállításnak, amely a mester több mint fél évszázados munkásságából nyújtana válogatást. Emellett szeretné, ha „életet tudnának lehelni” a zsögödi Nagy Imre-képtár kínálatába, vonzó helyszínné alakítani azt.
Középtávon törekedni fognak arra, hogy megoldják a múzeum akkreditációját, illetve előrelépjenek a műtárgyak digitális nyilvántartása területén. A város vezetőségével közösen arra készülnek, hogy újrafogalmazzák a szabadtéri részlegük rendeltetését, figyelve a népi építészeti értékek megóvására is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!