
Gyarmati Zsolt szerint a beruházások, javítások és tudományos munka elvégzésére nyílt lehetőségük az elmúlt évben
Fotó: Veres Nándor
A járványhelyzet alaposan átírta a múzeumok működését, terveit is, ám a zárva tartás nem jelentette azt, hogy teljesen megszakadt volna látogatóikkal ápolt kapcsolat. A Csíki Székely Múzeum igazgatójával, Gyarmati Zsolt történésszel beszélgettünk azokról a kihívásokról, amelyekkel a járvány idején kellett szembenézniük, illetve azokról a történésekről, amelyek új perspektívát nyitottak előttük.
2021. február 10., 22:132021. február 10., 22:13
Az igazgató lapunknak elmondta, hogy a járvány a múzeum életére is erőteljesen rányomta bélyegét. Márciust követően a betervezett tevékenységeket fel kellett függeszteniük, halasztaniuk, illetve törölniük kellett. Ebben az időszakban egyetlen kiállítást sem nyitottak, a múzeum három hónapig zárva tartott. Ezzel együtt az irodai munka, a muzeológusi tevékenység egy része visszafogottabb üzemmódban ugyan, de folytatódhatott. Nagy lendülettel indult a honfoglalás kori kiállításukhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozás, sajnos azonban az is abbamaradt.
„A járványhoz kötődő muzeológusi tevékenységgel is próbálkoztunk: kezdeményeztünk egy »koronás« gyűjtést, azaz olyan képeket, rajzokat, emlékeket várunk, amelyek lenyomatát adják ennek a kivételes időszaknak, amely még nem ért véget. Ezúttal is javaslom, akinek van ilyen, juttassa el hozzánk, vagy tegye félre, mert később begyűjtjük” – nyilatkozta az igazgató.
Éppen ezért időt kell adni, türelemmel kell lenniük, folytatni kell a gyűjtést.
Fotó: Veres Nándor
Elmondta azt is, hogy a múzeum látogatottsága messze elmaradt a korábbi mutatóktól.
ugyanakkor jelezte, hogy a körülményekhez képest elégedettek ezzel a számmal.
A júliusi újranyitásunkat követően a hagyományosan nagy számban érkező magyarországi és helyi kultúrakedvelők, iskolás csoportok elmaradtak, ellenben a nyár két hónapjában érezték a belföldi turizmus megélénkülésének pozitív hatásait. „Amikor lehetőség nyílt rá, a Mikó-vár hangulatos udvarán a vonatkozó szabályok betartásával teret adtunk a különböző kulturális rendezvényeknek, de ezek száma és látogatottsága is jelentősen elmaradt a korábbi évekhez képest” – emelte ki a Gyarmati Zsolt.
Fotó: Veres Nándor
Elsősorban a beruházások, javítások és tudományos munka elvégzésére nyílt lehetőségük az elmúlt évben. Az intézményvezető leginkább annak örül, hogy sikerült két kiadványt megjelentetniük.
Beszerezték a Qulto elnevezésű, komplex digitális tárgynyilvántartási rendszert; ennek kapcsán képzést is tartottak, folyamatban van a kezelése.
Ami a beruházásokat illeti, jelentős lépések történtek: kazánt vásároltak, modern villámhárítót szereltek a zsögödi Nagy Imre Galériára. A Mikó-várban a mozgáskorlátozottak számára liftet szereztek be, amely segítségével akadálymentesen érhetik el az emeleti kiállításokat. Sikerült raktárakat korszerűsíteni, valamint a szabadtéri részleg parasztházain állagmegóvó munkálatokat végezni. Emellett tűzvédelmi és hidroizolációs terveket is készíttettek.
Fotó: Gábos Albin
A múzeum nem kísérletezett új, a közgyűjtemények anyagát népszerűsítő megoldásokkal, módszerekkel, ugyanis nem látták értelmét. A történész úgy gondolja, hogy ez egy új, születőben levő műfaj, ezért képzettnek kell lenni arra, hogy online módon, érdekesen közöljenek tartalmakat, felívják magukra a figyelmet.
– magyarázta az igazgató.
Fotó: Gábos Albin
Ugyancsak nagyon várják, hogy teret adhassanak a Márton Árpád – 85 című kiállításnak, amely a mester több mint fél évszázados munkásságából nyújtana válogatást. Emellett szeretné, ha „életet tudnának lehelni” a zsögödi Nagy Imre-képtár kínálatába, vonzó helyszínné alakítani azt.
Középtávon törekedni fognak arra, hogy megoldják a múzeum akkreditációját, illetve előrelépjenek a műtárgyak digitális nyilvántartása területén. A város vezetőségével közösen arra készülnek, hogy újrafogalmazzák a szabadtéri részlegük rendeltetését, figyelve a népi építészeti értékek megóvására is.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!