Gyarmati Zsolt szerint a beruházások, javítások és tudományos munka elvégzésére nyílt lehetőségük az elmúlt évben
Fotó: Veres Nándor
A járványhelyzet alaposan átírta a múzeumok működését, terveit is, ám a zárva tartás nem jelentette azt, hogy teljesen megszakadt volna látogatóikkal ápolt kapcsolat. A Csíki Székely Múzeum igazgatójával, Gyarmati Zsolt történésszel beszélgettünk azokról a kihívásokról, amelyekkel a járvány idején kellett szembenézniük, illetve azokról a történésekről, amelyek új perspektívát nyitottak előttük.
2021. február 10., 22:132021. február 10., 22:13
Az igazgató lapunknak elmondta, hogy a járvány a múzeum életére is erőteljesen rányomta bélyegét. Márciust követően a betervezett tevékenységeket fel kellett függeszteniük, halasztaniuk, illetve törölniük kellett. Ebben az időszakban egyetlen kiállítást sem nyitottak, a múzeum három hónapig zárva tartott. Ezzel együtt az irodai munka, a muzeológusi tevékenység egy része visszafogottabb üzemmódban ugyan, de folytatódhatott. Nagy lendülettel indult a honfoglalás kori kiállításukhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozás, sajnos azonban az is abbamaradt.
„A járványhoz kötődő muzeológusi tevékenységgel is próbálkoztunk: kezdeményeztünk egy »koronás« gyűjtést, azaz olyan képeket, rajzokat, emlékeket várunk, amelyek lenyomatát adják ennek a kivételes időszaknak, amely még nem ért véget. Ezúttal is javaslom, akinek van ilyen, juttassa el hozzánk, vagy tegye félre, mert később begyűjtjük” – nyilatkozta az igazgató.
Éppen ezért időt kell adni, türelemmel kell lenniük, folytatni kell a gyűjtést.
Fotó: Veres Nándor
Elmondta azt is, hogy a múzeum látogatottsága messze elmaradt a korábbi mutatóktól.
ugyanakkor jelezte, hogy a körülményekhez képest elégedettek ezzel a számmal.
A júliusi újranyitásunkat követően a hagyományosan nagy számban érkező magyarországi és helyi kultúrakedvelők, iskolás csoportok elmaradtak, ellenben a nyár két hónapjában érezték a belföldi turizmus megélénkülésének pozitív hatásait. „Amikor lehetőség nyílt rá, a Mikó-vár hangulatos udvarán a vonatkozó szabályok betartásával teret adtunk a különböző kulturális rendezvényeknek, de ezek száma és látogatottsága is jelentősen elmaradt a korábbi évekhez képest” – emelte ki a Gyarmati Zsolt.
Fotó: Veres Nándor
Elsősorban a beruházások, javítások és tudományos munka elvégzésére nyílt lehetőségük az elmúlt évben. Az intézményvezető leginkább annak örül, hogy sikerült két kiadványt megjelentetniük.
Beszerezték a Qulto elnevezésű, komplex digitális tárgynyilvántartási rendszert; ennek kapcsán képzést is tartottak, folyamatban van a kezelése.
Ami a beruházásokat illeti, jelentős lépések történtek: kazánt vásároltak, modern villámhárítót szereltek a zsögödi Nagy Imre Galériára. A Mikó-várban a mozgáskorlátozottak számára liftet szereztek be, amely segítségével akadálymentesen érhetik el az emeleti kiállításokat. Sikerült raktárakat korszerűsíteni, valamint a szabadtéri részleg parasztházain állagmegóvó munkálatokat végezni. Emellett tűzvédelmi és hidroizolációs terveket is készíttettek.
Fotó: Gábos Albin
A múzeum nem kísérletezett új, a közgyűjtemények anyagát népszerűsítő megoldásokkal, módszerekkel, ugyanis nem látták értelmét. A történész úgy gondolja, hogy ez egy új, születőben levő műfaj, ezért képzettnek kell lenni arra, hogy online módon, érdekesen közöljenek tartalmakat, felívják magukra a figyelmet.
– magyarázta az igazgató.
Fotó: Gábos Albin
Ugyancsak nagyon várják, hogy teret adhassanak a Márton Árpád – 85 című kiállításnak, amely a mester több mint fél évszázados munkásságából nyújtana válogatást. Emellett szeretné, ha „életet tudnának lehelni” a zsögödi Nagy Imre-képtár kínálatába, vonzó helyszínné alakítani azt.
Középtávon törekedni fognak arra, hogy megoldják a múzeum akkreditációját, illetve előrelépjenek a műtárgyak digitális nyilvántartása területén. A város vezetőségével közösen arra készülnek, hogy újrafogalmazzák a szabadtéri részlegük rendeltetését, figyelve a népi építészeti értékek megóvására is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!