Fotó: Rostás Szabolcs
Iványi-Grünwald Béla, Perlrott-Csaba Vilmos, Ferenczy Károly, Czóbel Béla és az előző századfordulón indult nagybányai festőiskola más alkotóinak képeit mutatja be a nagybányai Máramaros Megyei Művészeti Múzeumban hétfőn megnyílt kiállítás.
2023. július 24., 20:012023. július 24., 20:01
2023. július 24., 20:132023. július 24., 20:13
A Nagybányai remekművek magángyűjteményekből című, harminc festményt felvonultató tárlat a Közép-Európai Örökség Program keretében, a budapesti Ernst Galéria szakmai közreműködésével valósult meg – emlékeztetett a megnyitón Pacsay-Tomassich Orsolya, a programot gondozó Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány kuratóriumi tagja. Mint hozzátette, Nagybányán eredetileg Hollósy Simon müncheni festőiskolájának nyári művésztelepét szerették volna létrehozni 1896-ban, de néhány éven belül Európa egyik legfontosabb festőiskolája jött létre a partiumi városban.
Pacsay-Tomassich Orsolya az MTI tudósítása szerint hangsúlyozta: a kiállítás egy hosszú távú kulturális misszió első lépése, hiszen magyar, román és nemzetközi képzőművészek részvételével nyári alkotótábor is nyílik az egykori nagybányai művésztelep helyén.
Baán László, a budapesti Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a tárlat fővédnöke elmondta, az itt alkotó művészeknek köszönhetően Nagybánya utcái, hegyei, egykori mindennapjai festmények, rajzok ezreiről köszönnek vissza. „A nagybányai festőiskola kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar művészet történetében” – jegyezte meg Baán László. Hozzátette, ez a tárlat is nagyszerű példája annak, hogy a műgyűjtők ma is ragaszkodnak Nagybánya művészetéhez; gyűjteményeikből ezúttal egy nemzetközi léptékű válogatás állt össze.
Eleni Korani, az Ernst Galéria tulajdonosa, a tárlat kurátora kiemelte: a kiállításon látható festmények nem csupán Magyarországon és Romániában féltett alkotások, hanem nagy európai gyűjtemények megbecsült darabjai. A válogatás felvonultatja az alapító nagymesterek, többek között Ferenczy Károly munkáit, ezt követik az 1920-as, 1930-as évekből származó alkotások, végül néhány portré hozza közelebb a látogatókat a művészekhez – mutatta be a tárlatot.
Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere arra emlékeztetett, hogy Nagybánya évszázadokig pénzverdéjéről volt híres, az 1896-ban nyílt festőiskola azonban sokkal szélesebb körben ismertté tette az észak-partiumi várost, Nagybánya kulturális örökségét egészen egyedivé alakítva. Cătălin Cherecheș, Nagybánya polgármestere a tárlat üzenetéről szólva kiemelte, hogy a művészet, a kultúra „az emberiség legfontosabb leckéjére, a diverzitásra”, egymás tehetségének, identitásának tiszteletben tartására tanít.
A több, eddig kiállításon még soha be nem mutatott festményt is felvonultató tárlat szeptember 24-ig látogatható a nagybányai Máramaros Megyei Művészeti Múzeumban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!