
Kürti László magyarországi költő Testi misék című legutóbbi verseskötetét mutatták be a hétvégén a kolozsvári Bulgakov kávéházban.
2014. december 01., 20:042014. december 01., 20:04
A szerző vehette át idén a Tokaji Írótábor költészeti díját (képünkön). Kürti László a könyvismertetőn elmondta: a címadó vers az öregedésről szól, egyik ismerőse egészen fiatalon egyik napról a másikra megőszült – ez ihlette a költeményt. Hozzáfűzte, azért is választotta ezt a címet, mert először testnevelés szakon végzett az egyetemen, ott pedig olyan teljesítményt kellett nyújtani, amely alapos felkészülést igényelt.
„A kérdés az, hogy a test egy olyanfajta üzem-e, amelyet ugyanúgy lehet bejárni, mint a lélek útjait. Érdemes valamiféle aszkézisben lenni, a túledzettség sem jó, mert akkor nincs egyensúly” – magyarázta a kötetet bemutató Benő Attila kérdésére a szerző.
Benő Attila a Bulgakov emeleti termében megtartott könyvbemutatón elmondta: Kürti László 1976-ban született, a testnevelés után pedig a filozófia szakot is elvégezte a Debreceni Egyetemen.
Jelenleg Mátészalkán gimnáziumi tanár. Kürti Lászlónak eddig négy kötete jelent meg, számos díjjal ismerték el, megkapta többek között a Balázs Ferenc-díjat, illetve a idén a Tokaji Írótábor költészeti díját vehette át.
Kürti László elmondta: első publikációja 2003 körül a partiumi Parnasszus folyóiratban jelent meg, de más folyóiratokban, így a Hitelben és a Kráterben is közölték első verseit. A Testi misék című vers felolvasását követően Benő Attila elmondta: a kötet kritikai fogadtatása igen pozitív volt. Felvetésére Kürti úgy válaszolt: sem a pozitív, sem a negatív kritika nem tudja megérinteni, noha vannak olyan barátai, mesterei, akiknek kikéri a véleményét.
„A kritika, a recenzió valószínűleg nem nekem szól” – tette hozzá. A szerző azt is elárulta, hogy szigorúan kezeli a verseit, a személyes környezetéből, élményeiből táplálkozó verseit pedig nehezen tudja elmondani, megmutatni a családjának, mert ha igazat mond, az olykor nagyon fájdalmas lehet, ha hazudik, akkor is.
„Ha sikerülne felülemelkedni a történetek személyességén, láthatnák, hogy egyetemes emberi történetekről van szó” – magyarázta a költő. Kürti László ugyanakkor kitért József Attilához fűződő viszonyára is. „József Attila egy vesztes volt szociológiai szempontból. Ezzel együtt olyan szövegvilága van, olyan érzékeny a lénye, ami nekem mindig fontos volt” – fejtette ki Kürti László.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!