Fotó: Dávid Anna Júlia
A Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényének főhősét ihlető Ladó Lajosról hallhattak előadást vasárnap a székely kultúra napja alkalmából szervezett rendezvény részvevői a farkaslaki Kultúrcsűrben. Kiderült, hogyan ismerkedett meg Ladó és Tamási, valamint hogy a farkaslaki író vett-e történetet kétezer lejért.
2016. szeptember 19., 18:372016. szeptember 19., 18:37
Mihály János történész elmesélte, fiatalkorában a lövétei könyvtár igazgatójaként mindennapos vendége volt Ladó István bácsi, aki sokat mesélt neki rokona, Ladó Lajos és Tamási Áron barátságáról.
Ezeket a fiatal Mihály nem vette komolyan mindaddig, míg az Erdélyi Helikon kiadványaiban meg nem találta Ladó Lajos novelláit Tamási ajánlásával. Ekkor kezdődött el az irodalmi oknyomozás, melyből később kötet is született.
Ladó, az író
Ladó Lajos 1907-ben született Lövétén, földműves, sokgyermekes, szegény családban – mint Tamási. Ladó Lövétén végezte iskoláit. Édesapja nagy tréfamester hírében állt, sok lakodalomba hívták szószólónak is, így a székely ember furfangját már kisgyermekként magába szívta. Ladó Lajos még gyerekként a Hargitára került erdőpásztornak, Tamási pedig egy kirándulócsoport tagjaitól hallott róla először, akik lerobbant járművük javítására várva napokig hallgatták Ladó Lajos tréfás történeteit.
Ennek hatására Tamási és Ladó között levelezés kezdődött, majd Ladó Kolozsvárra költözött, ahol kazánfűtő lett. Itt személyesen is megismerkedett az íróval, és sokat mesélt neki hargitai kalandjairól, sőt Tamási biztatására a történetek egy részét le is írta. Ezeket a történeteket Tamási csiszolta csattanós elbeszélésekké, s így kerültek Kuncz Aladárhoz, aki az Erdélyi Helikonban le is közölte azokat Tamási ajánlásával. Így indul Ladó Lajos írói pályafutása, ám amíg Tamási karrierje felfelé ívelt, az övé lefelé.
Plágiumvád Tamási ellen
1932-ben jelent meg Tamási Áron leghíresebb műve, az Ábel a rengetegben, aminek köszönhetően harmadszor is megkapta a Baumgarten-díjat. Közben Kolozsváron a kávéházi asztaloknál, irodalmi berkekben elindult a pletyka, hogy a regényt nem Tamási Áron írta, hanem Ladó Lajos, és Tamási kétezer lejért vette meg tőle a történetet.
A „pikáns irodalmi csemege”, ahogyan Dsida Jenő nevezte, plágiumváddá nőtt, melynek híre Babits Mihályhoz, a Baumgarten-díj kurátorához is eljutott. Dsida utána is járt az ügynek, és kiderítette, hogy bár az Ábel-történet magva tényleg a Ladó-féle elbeszélésekből ered, a méltán híressé vált regényt kétségtelenül Tamási írta.
Ladó Lajos később a Székely Alkalmazottak Lapja szerkesztője lett, az idegenben kallódó székely munkavállalók érdekében dolgozott, és egyes íróktól szerzett ismertető szócikkekből Székely nagyjaink címmel lexikonszerű kézikönyvet állított össze – folytatta Ladó élettörténetét Mihály János. A világháború után nem volt helye a sajtóban, hiszen néhány évig erősen jobboldali volt. Előbb visszaköltözött a Hargitai erdőpásztori lakba, majd visszatért Kolozsvárra. Időközben meghalt a felesége, majd 1963-ban ő maga is elhunyt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!