Fotó: Dávid Anna Júlia
A Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényének főhősét ihlető Ladó Lajosról hallhattak előadást vasárnap a székely kultúra napja alkalmából szervezett rendezvény részvevői a farkaslaki Kultúrcsűrben. Kiderült, hogyan ismerkedett meg Ladó és Tamási, valamint hogy a farkaslaki író vett-e történetet kétezer lejért.
2016. szeptember 19., 18:372016. szeptember 19., 18:37
Mihály János történész elmesélte, fiatalkorában a lövétei könyvtár igazgatójaként mindennapos vendége volt Ladó István bácsi, aki sokat mesélt neki rokona, Ladó Lajos és Tamási Áron barátságáról.
Ezeket a fiatal Mihály nem vette komolyan mindaddig, míg az Erdélyi Helikon kiadványaiban meg nem találta Ladó Lajos novelláit Tamási ajánlásával. Ekkor kezdődött el az irodalmi oknyomozás, melyből később kötet is született.
Ladó, az író
Ladó Lajos 1907-ben született Lövétén, földműves, sokgyermekes, szegény családban – mint Tamási. Ladó Lövétén végezte iskoláit. Édesapja nagy tréfamester hírében állt, sok lakodalomba hívták szószólónak is, így a székely ember furfangját már kisgyermekként magába szívta. Ladó Lajos még gyerekként a Hargitára került erdőpásztornak, Tamási pedig egy kirándulócsoport tagjaitól hallott róla először, akik lerobbant járművük javítására várva napokig hallgatták Ladó Lajos tréfás történeteit.
Ennek hatására Tamási és Ladó között levelezés kezdődött, majd Ladó Kolozsvárra költözött, ahol kazánfűtő lett. Itt személyesen is megismerkedett az íróval, és sokat mesélt neki hargitai kalandjairól, sőt Tamási biztatására a történetek egy részét le is írta. Ezeket a történeteket Tamási csiszolta csattanós elbeszélésekké, s így kerültek Kuncz Aladárhoz, aki az Erdélyi Helikonban le is közölte azokat Tamási ajánlásával. Így indul Ladó Lajos írói pályafutása, ám amíg Tamási karrierje felfelé ívelt, az övé lefelé.
Plágiumvád Tamási ellen
1932-ben jelent meg Tamási Áron leghíresebb műve, az Ábel a rengetegben, aminek köszönhetően harmadszor is megkapta a Baumgarten-díjat. Közben Kolozsváron a kávéházi asztaloknál, irodalmi berkekben elindult a pletyka, hogy a regényt nem Tamási Áron írta, hanem Ladó Lajos, és Tamási kétezer lejért vette meg tőle a történetet.
A „pikáns irodalmi csemege”, ahogyan Dsida Jenő nevezte, plágiumváddá nőtt, melynek híre Babits Mihályhoz, a Baumgarten-díj kurátorához is eljutott. Dsida utána is járt az ügynek, és kiderítette, hogy bár az Ábel-történet magva tényleg a Ladó-féle elbeszélésekből ered, a méltán híressé vált regényt kétségtelenül Tamási írta.
Ladó Lajos később a Székely Alkalmazottak Lapja szerkesztője lett, az idegenben kallódó székely munkavállalók érdekében dolgozott, és egyes íróktól szerzett ismertető szócikkekből Székely nagyjaink címmel lexikonszerű kézikönyvet állított össze – folytatta Ladó élettörténetét Mihály János. A világháború után nem volt helye a sajtóban, hiszen néhány évig erősen jobboldali volt. Előbb visszaköltözött a Hargitai erdőpásztori lakba, majd visszatért Kolozsvárra. Időközben meghalt a felesége, majd 1963-ban ő maga is elhunyt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!