Első alkalommal mutatkozott be fotográfusként szülővárosában, Gyergyószentmiklóson Fodor István. A fül-orr-gégész főorvos, fotós Székelyföld madártávlatból című tárlatát a művelődési ház Karancsi Sándor Termében tekinthetik meg az érdeklődők.
2015. március 03., 19:382015. március 03., 19:38
A hétfő esti tárlatnyitón az orvoskolléga, jó barát, Munzlinger Attila felidézte, hogy Fodorral már tizennégy évesen együtt kattogtatták szovjet gyártmányú Zenit fényképezőgépüket.
„A fotográfia lassan gondolkodásmóddá és életformává nőtt mindkettőnkben. Mondhatom, közös fotós múltunk egyidős barátságunkkal\" – fogalmazott. Fodor István – saját szavai szerint – fényképein kicsit romantikusan ábrázolja a Székelyföldet, Munzlinger szerint pedig ez a kulcsszó a képeihez. „Ha valaki a szülőföldje iránt érez szerelmet, és véletlenül fotózni is jól tud, az eredmény a falakon látható romantikus ábrázolás lesz. A szülőföld szeretetének ilyen szép képi kifejeződésével ritkán találkozunk, és valljuk be, kissé szokatlan is\" – fogalmazott a méltató.
Különös szemszögből mutatja meg az alkotó a Székelyföld értékeit, és ez esetben úgy tűnik, a magassággal arányosan nő az értékek szépsége is. A képek nagy része repülőből készült, de ha szilárd talaj volt is a fotográfus talpa alatt, akkor is legalább egy dombtetőről exponált.
„A madárperspektívának van egy hihetetlen hatása: onnan fentről minden csodaszépnek látszik, még egy szeméttelep is művészi alkotásnak tűnik. Onnan fentről minden harmonikus egészt alkot: a települések belesimulnak a tájba, az utak pora és sara eltűnik, csak a szép kanyargás marad, a letarolt erdők szép tisztásnak tűnnek, nem látszik a rendetlenség, hanyagság, lustaság, láthatatlanná válik a rosszindulatunk és gonoszságunk. Ettől ilyen szépek ezek a légi fotók\" – hangzott el a kiállításmegnyitón.
Fodor István munkatársunknak elmondta, az első repülés diktálta számára azt a látásmódot, melylyel kiállított képei készültek. Nem a hibákat akarta rejtegetni, hanem a szépségeket megmutatni, melyeket ő a magasból láthatott. Ilyen távolságból nem látszik a tájban élő ember, ám őt sem takargatni akarja. Elmondta, egyetemistaként a szociofotózás állt közel szívéhez, jelenleg azonban Csíkszereda mellett rendszeresen rendel Szárhegyen, újabban pedig Szentegyházán is, így nincs ideje alanyokat keresni.
A fotós elmondta: jelenlegi anyagát kiegészítendő még szívesen készítene felvételeket például a Déli-Kárpátok fölött.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!