
Archív felvétel az esemény januári sajtótájékoztatójáról
Fotó: Vargyasi Levente
A Székelyföldi Grafikai Biennálé (G7) a grafikusi szakma jelentős nemzetközi fórumává vált, ami kiderül a biennálé idei felhívására beérkezett pályaművek mennyiségéből és minőségéből – közölték a szervezők. Mint írták, a G7 fontosságát az is igazolja, hogy idén 62 országból jelentkeztek műveikkel az alkotók.
2022. március 31., 08:212022. március 31., 08:21
A biennálé előző eseményéhez hasonlóan a magyarországi, lengyelországi és romániai vonal még mindig a legerősebb, de idénre hangsúlyossá vált a dél-amerikai kontinens és több keleti ország képviselete is, mint például Thaiföld, India, Kína vagy Tajvan. A tízhetes jelentkezési időszak alatt közel 2000 pályamunka érkezett be összesen 844 alkotótól.
A G7 zsűrijét a szakma nemzetközileg elismert képviselői alkotják: Bogdan Achimescu, a krakkói Művészeti Egyetem professzora, Erőss István, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, Adriana Lucaciu, a temesvári Nyugati Tudományegyetem képzőművészeti fakultásának professzora, Pézman Andrea, a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem képgrafika tanszékének adjunktusa, Bordás Beáta, művészettörténész, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ vezetője, Szurcsik József, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorhelyettese, tanszékvezető docense és Ferencz S. Apor képzőművész, a biennálé kurátora.
A beválogatott munkák listáját hamarosan közzéteszik a biennálé honlapján.
A megváltozott körülmények, a megtapasztalt korlátok közé szorítások arra késztetnek mindannyiunkat, hogy átértékeljük jövőképünket. A bizonytalan idők megválaszolatlan kérdéseire különböző stratégiákkal keressük a megoldásokat. Ennek megfelelően 2022-ben a Székelyföldi Grafikai Biennálé hívó szavának a Stratégiák címet javasoljuk” – mondta el korábban Ferencz S. Apor, a biennálé kurátora.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!