„Önbecsülésünket erősíti a kiállítás” – fogalmazott Csergő Tibor András múzeumigazgató annak a képzőművészeti tárlatnak a megnyitóján, amely Gyergyószentmiklósról indul vándorútra, és melynek anyagát a szárhegyi alkotótáborokban készült munkákból válogatták.
2014. október 12., 17:252014. október 12., 17:25
A Tarisznyás Márton Múzeumban pénteken nyílt tárlat több mint ötven alkotást vonultat fel negyven év gyűjteményéből. Az igazgató értékelte a szárhegyi képzőművészeti mozgalmat, rámutatott a Kulturális és Művészeti Központ és a Tarisznyás Márton Múzeum összefonódásaira.
„Amellett, hogy ma a székely képzőművészet önbecsülésének napját ünnepeljük, felkiáltójel is ez a nap, hiszen problémák még mindig adódnak a múzeum és a szárhegyi művészeti központ vonatkozásában. Otthont kell teremteni ezeknek a gyönyörű alkotásoknak” – hívta fel a figyelmet.
A szárhegyi központban negyven év hagyatéka gyűlt fel – közel kétezer képzőművészeti alkotás. Egy részük a Lázár-kastély lovagtermében, kapubástyájában és udvarán voltak megtekinthetők, a raktáron lévőknek a sarokbástya adott helyet. A kastély körül ez év elején kialakult tulajdonviszony-tisztázási viták miatt a művészeti központnak ki kellett költöznie, az alkotásokat a Schola vendégház emeleti termeiben raktározták el.
„A negyven év alatt felhalmozott, számos kiváló műalkotáshoz méltatlan ez az állapot. Ezért is határoztuk el, hogy a hátrányból előnyt kovácsolva elindítunk egy vándorkiállítást először Székelyföldön, majd lehetőség szerint az ország és külföld nagyobb városainak kiállítóhelyiségeiben” – ismertette a terveket Czimbalmos Attila, a központ vezetője.
A művésztelep negyven évét méltatva, az alkotótáborok krónikásaként Bajna György újságíró elmondta, a központ Közép-Kelet Európa egyetlen olyan művésztelepének az eredményeit őrizi, ahol az utolsó negyven év fontosabb művészeti irányzatairól hírt kaphatunk.
„Hargita Megye Tanácsa, mint a szárhegyi művészeti központ fenntartója igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy a művésztelep visszatérhessen régi helyére” – mondta Barti Tihamér, a megyei intézmény alelnöke.
Úgy fogalmazott, a gyergyói ember számára fontos, hogy Szárhegy, a gyergyóiság, az itteni ihlet bekerül az elismert művészek naplójába az által, hogy itt alkotnak.” Az értékek bemutatására alkalmas a jelenlegi vándorkiállítás, hasonlóak keretében országhatárokon kívül is meg kell mutatni művésztelep hagyatékát” – hangsúlyozta az alelnök.
A Székelyföldi Napok keretében közszemlére tárt alkotások szombatig lesznek megtekinthetők a gyergyói múzeumban, ezt követően Sepsiszentgyörgyön, majd Székelyudvarhelyen állítják ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!