„Önbecsülésünket erősíti a kiállítás” – fogalmazott Csergő Tibor András múzeumigazgató annak a képzőművészeti tárlatnak a megnyitóján, amely Gyergyószentmiklósról indul vándorútra, és melynek anyagát a szárhegyi alkotótáborokban készült munkákból válogatták.
2014. október 12., 17:252014. október 12., 17:25
A Tarisznyás Márton Múzeumban pénteken nyílt tárlat több mint ötven alkotást vonultat fel negyven év gyűjteményéből. Az igazgató értékelte a szárhegyi képzőművészeti mozgalmat, rámutatott a Kulturális és Művészeti Központ és a Tarisznyás Márton Múzeum összefonódásaira.
„Amellett, hogy ma a székely képzőművészet önbecsülésének napját ünnepeljük, felkiáltójel is ez a nap, hiszen problémák még mindig adódnak a múzeum és a szárhegyi művészeti központ vonatkozásában. Otthont kell teremteni ezeknek a gyönyörű alkotásoknak” – hívta fel a figyelmet.
A szárhegyi központban negyven év hagyatéka gyűlt fel – közel kétezer képzőművészeti alkotás. Egy részük a Lázár-kastély lovagtermében, kapubástyájában és udvarán voltak megtekinthetők, a raktáron lévőknek a sarokbástya adott helyet. A kastély körül ez év elején kialakult tulajdonviszony-tisztázási viták miatt a művészeti központnak ki kellett költöznie, az alkotásokat a Schola vendégház emeleti termeiben raktározták el.
„A negyven év alatt felhalmozott, számos kiváló műalkotáshoz méltatlan ez az állapot. Ezért is határoztuk el, hogy a hátrányból előnyt kovácsolva elindítunk egy vándorkiállítást először Székelyföldön, majd lehetőség szerint az ország és külföld nagyobb városainak kiállítóhelyiségeiben” – ismertette a terveket Czimbalmos Attila, a központ vezetője.
A művésztelep negyven évét méltatva, az alkotótáborok krónikásaként Bajna György újságíró elmondta, a központ Közép-Kelet Európa egyetlen olyan művésztelepének az eredményeit őrizi, ahol az utolsó negyven év fontosabb művészeti irányzatairól hírt kaphatunk.
„Hargita Megye Tanácsa, mint a szárhegyi művészeti központ fenntartója igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy a művésztelep visszatérhessen régi helyére” – mondta Barti Tihamér, a megyei intézmény alelnöke.
Úgy fogalmazott, a gyergyói ember számára fontos, hogy Szárhegy, a gyergyóiság, az itteni ihlet bekerül az elismert művészek naplójába az által, hogy itt alkotnak.” Az értékek bemutatására alkalmas a jelenlegi vándorkiállítás, hasonlóak keretében országhatárokon kívül is meg kell mutatni művésztelep hagyatékát” – hangsúlyozta az alelnök.
A Székelyföldi Napok keretében közszemlére tárt alkotások szombatig lesznek megtekinthetők a gyergyói múzeumban, ezt követően Sepsiszentgyörgyön, majd Székelyudvarhelyen állítják ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!