
Életének 86. évében elhunyt Bács Lajos karmester, pedagógus, zeneszerző – adta hírül szerdán a bukaresti rádió magyar szerkesztősége.
2015. július 01., 18:252015. július 01., 18:25
Bács Lajos 1930. január 19-én született a Hunyad megyei Petrillán. Zenei tanulmányait szülővárosában kezdte Joseph Faubich hegedűtanár irányításával. Középiskolai tanulmányait Petrozsényban végezte, tanulmányait a kolozsvári konzervatóriumban folytatta, majd 1951-1956 között ösztöndíjasként a moszkvai Csajkovszkij-konzervatóriumban tanult vezénylést Nyikolaj Anoszov, a Moszkvai Állami Szimfonikus Zenekar karmesterének osztályában.
Párhuzamosan filozófiai tanulmányokat folytatott a kolozsvári egyetem bölcsészkarán. Bács Lajos munkássága meghatározó módon rányomta bélyegét a romániai zenetörténet utolsó fél évszázadára. Pályafutása szorosan kapcsolódik a Román Rádiótársasághoz, 1957-től ugyanis a Román Rádió zenekarának hegedűse, majd 1958-tól 1991-ig – nyugalomba vonulásáig – a Román Rádió Kamarazenekarának karmestere és művészeti igazgatója volt.
Bács Lajosnak köszönhetően vált ismertté a romániai zenei életbe a régizene mint fogalom és érdeklődési kör, részben a Musica Rediviva együttes létrehozásával (1966), amelynek nem csak alapítója, hanem karmestere is volt, és amely számára átiratokat készített Guillaume Dufay, Josquin des Pres, Johannes Ockeghem, Gilles Binchois, Daniel Speer műveiből.
Kutatóként olyan partitúrákat hozott nyilvánosságra az erdélyi kódexekből, amelyek több száz éve levéltárak mélyén feküdtek, köztük Kájoni János, Bakfark Bálint, Georg Ostermayer, Gabriel Reilich, Johann Sartorius szerzeményeit vagy feljegyzéseit, amelyeket Romániában és külföldön is bemutatott.
A kortárs román zeneirodalom sokat köszönhet neki, mert számos 20. századi mű az ő vezényletével szólalt meg először, ezek közül sok ma is megtalálható a román közszolgálati rádió hanganyagtárában vagy az Electrecord lemezgyár lemezein. Zeneszerzői munkássága oratorikus, zenekari, kamarazenei és kórusműveket ölel fel. Alapítása óta aktív támogatója volt a Balassi Intézet bukaresti központja által 2005 óta évente megrendezett Magyar Zene Fesztiválnak.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!