Életének 86. évében elhunyt Bács Lajos karmester, pedagógus, zeneszerző – adta hírül szerdán a bukaresti rádió magyar szerkesztősége.
2015. július 01., 18:252015. július 01., 18:25
Bács Lajos 1930. január 19-én született a Hunyad megyei Petrillán. Zenei tanulmányait szülővárosában kezdte Joseph Faubich hegedűtanár irányításával. Középiskolai tanulmányait Petrozsényban végezte, tanulmányait a kolozsvári konzervatóriumban folytatta, majd 1951-1956 között ösztöndíjasként a moszkvai Csajkovszkij-konzervatóriumban tanult vezénylést Nyikolaj Anoszov, a Moszkvai Állami Szimfonikus Zenekar karmesterének osztályában.
Párhuzamosan filozófiai tanulmányokat folytatott a kolozsvári egyetem bölcsészkarán. Bács Lajos munkássága meghatározó módon rányomta bélyegét a romániai zenetörténet utolsó fél évszázadára. Pályafutása szorosan kapcsolódik a Román Rádiótársasághoz, 1957-től ugyanis a Román Rádió zenekarának hegedűse, majd 1958-tól 1991-ig – nyugalomba vonulásáig – a Román Rádió Kamarazenekarának karmestere és művészeti igazgatója volt.
Bács Lajosnak köszönhetően vált ismertté a romániai zenei életbe a régizene mint fogalom és érdeklődési kör, részben a Musica Rediviva együttes létrehozásával (1966), amelynek nem csak alapítója, hanem karmestere is volt, és amely számára átiratokat készített Guillaume Dufay, Josquin des Pres, Johannes Ockeghem, Gilles Binchois, Daniel Speer műveiből.
Kutatóként olyan partitúrákat hozott nyilvánosságra az erdélyi kódexekből, amelyek több száz éve levéltárak mélyén feküdtek, köztük Kájoni János, Bakfark Bálint, Georg Ostermayer, Gabriel Reilich, Johann Sartorius szerzeményeit vagy feljegyzéseit, amelyeket Romániában és külföldön is bemutatott.
A kortárs román zeneirodalom sokat köszönhet neki, mert számos 20. századi mű az ő vezényletével szólalt meg először, ezek közül sok ma is megtalálható a román közszolgálati rádió hanganyagtárában vagy az Electrecord lemezgyár lemezein. Zeneszerzői munkássága oratorikus, zenekari, kamarazenei és kórusműveket ölel fel. Alapítása óta aktív támogatója volt a Balassi Intézet bukaresti központja által 2005 óta évente megrendezett Magyar Zene Fesztiválnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!