Életének 86. évében elhunyt Bács Lajos karmester, pedagógus, zeneszerző – adta hírül szerdán a bukaresti rádió magyar szerkesztősége.
2015. július 01., 18:252015. július 01., 18:25
Bács Lajos 1930. január 19-én született a Hunyad megyei Petrillán. Zenei tanulmányait szülővárosában kezdte Joseph Faubich hegedűtanár irányításával. Középiskolai tanulmányait Petrozsényban végezte, tanulmányait a kolozsvári konzervatóriumban folytatta, majd 1951-1956 között ösztöndíjasként a moszkvai Csajkovszkij-konzervatóriumban tanult vezénylést Nyikolaj Anoszov, a Moszkvai Állami Szimfonikus Zenekar karmesterének osztályában.
Párhuzamosan filozófiai tanulmányokat folytatott a kolozsvári egyetem bölcsészkarán. Bács Lajos munkássága meghatározó módon rányomta bélyegét a romániai zenetörténet utolsó fél évszázadára. Pályafutása szorosan kapcsolódik a Román Rádiótársasághoz, 1957-től ugyanis a Román Rádió zenekarának hegedűse, majd 1958-tól 1991-ig – nyugalomba vonulásáig – a Román Rádió Kamarazenekarának karmestere és művészeti igazgatója volt.
Bács Lajosnak köszönhetően vált ismertté a romániai zenei életbe a régizene mint fogalom és érdeklődési kör, részben a Musica Rediviva együttes létrehozásával (1966), amelynek nem csak alapítója, hanem karmestere is volt, és amely számára átiratokat készített Guillaume Dufay, Josquin des Pres, Johannes Ockeghem, Gilles Binchois, Daniel Speer műveiből.
Kutatóként olyan partitúrákat hozott nyilvánosságra az erdélyi kódexekből, amelyek több száz éve levéltárak mélyén feküdtek, köztük Kájoni János, Bakfark Bálint, Georg Ostermayer, Gabriel Reilich, Johann Sartorius szerzeményeit vagy feljegyzéseit, amelyeket Romániában és külföldön is bemutatott.
A kortárs román zeneirodalom sokat köszönhet neki, mert számos 20. századi mű az ő vezényletével szólalt meg először, ezek közül sok ma is megtalálható a román közszolgálati rádió hanganyagtárában vagy az Electrecord lemezgyár lemezein. Zeneszerzői munkássága oratorikus, zenekari, kamarazenei és kórusműveket ölel fel. Alapítása óta aktív támogatója volt a Balassi Intézet bukaresti központja által 2005 óta évente megrendezett Magyar Zene Fesztiválnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!