
Fotó: Biró István
2011. október 17., 09:462011. október 17., 09:46
Láng Zsolt Márton Evelin író, a Bukaresti Rádió magyar adásának szerkesztője kérdéseire válaszolva elmondta: a sorozatot az Erdélyi Fejedelemség 150 évével kezdte, és arra törekedett, hogy eljusson a jelenig.
„A mi jelenünk 1989, ha valaki nem tudta volna. Amikor az ember ír, sosem tud eljutni addig a pillanatig, amiben éppen él” – fejtette ki a szerző. A könyv főhőse egyébként egy Bori nevű 18 éves lány, aki szerint az érzelmek kozmikus jelenségek. „Azokban az időkben, amikor az emberek jobbnak látják elsorvasztani a lelküket, és így nem tudják befogadni az érzelmeket, akkor ezek az állatokba, fákba költöznek. Egy fa is tud szeretni, csak másképpen, mint egy ember” – mondta Láng.
A sorozat darabjai egyébként valóban a bestiáriumok kitalált állatait, vagy inkább Láng Zsolt saját bestiáriumának kitalált állatait vonultatják fel. A történet a rendszerváltás kori Szatmárnémetiben játszódik, a szerző ebben a városban nőtt fel, mint felidézte, a nagyapja kertjében valóban volt egy hatalmas diófa, amellyel gyerekkorában beszélgetett, és ha a kérgére tapasztotta a fülét, a fából rengeteg kis hangot hallott. Márton Evelin rákérdezett, hogy nem jelentett-e pluszerőfeszítést az, hogy női főszereplőt választott. Láng szerint egy férfi életének tetemes részét tölti a nők megfigyelésével, az ismeretlen iránti vonzalma miatt is, így számára sem volt nehéz a feladat. Ráadásul már középiskolás korában észrevette, hogy a lányok történetei érdekesebbek, mint a fiúkéi.
„Egy lány nem ragaszkodik egy történet tanult befejezéséhez, mint a fiúk. Szerintem minden regényíróban egy nő írja a regényeket” – fejtette ki. Márton Evelin rákérdezett, hogy Láng állatai miért vannak „megverve” a századokkal korábbi eseményekre való emlékezés képességével. „Azért írtam, hogy visszahozzam ezeket a hajdan történt dolgokat is, hiszen mindenki azért ír, mert kevés neki a jelen, illetve reálisan gondolkodva belátja, hogy nem csak ennyi a világ. Ha megírsz egy történetet, a világ is annyival tágabb lesz” – válaszolt Láng.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.