
Fotó: Biró István
2011. október 17., 09:462011. október 17., 09:46
Láng Zsolt Márton Evelin író, a Bukaresti Rádió magyar adásának szerkesztője kérdéseire válaszolva elmondta: a sorozatot az Erdélyi Fejedelemség 150 évével kezdte, és arra törekedett, hogy eljusson a jelenig.
„A mi jelenünk 1989, ha valaki nem tudta volna. Amikor az ember ír, sosem tud eljutni addig a pillanatig, amiben éppen él” – fejtette ki a szerző. A könyv főhőse egyébként egy Bori nevű 18 éves lány, aki szerint az érzelmek kozmikus jelenségek. „Azokban az időkben, amikor az emberek jobbnak látják elsorvasztani a lelküket, és így nem tudják befogadni az érzelmeket, akkor ezek az állatokba, fákba költöznek. Egy fa is tud szeretni, csak másképpen, mint egy ember” – mondta Láng.
A sorozat darabjai egyébként valóban a bestiáriumok kitalált állatait, vagy inkább Láng Zsolt saját bestiáriumának kitalált állatait vonultatják fel. A történet a rendszerváltás kori Szatmárnémetiben játszódik, a szerző ebben a városban nőtt fel, mint felidézte, a nagyapja kertjében valóban volt egy hatalmas diófa, amellyel gyerekkorában beszélgetett, és ha a kérgére tapasztotta a fülét, a fából rengeteg kis hangot hallott. Márton Evelin rákérdezett, hogy nem jelentett-e pluszerőfeszítést az, hogy női főszereplőt választott. Láng szerint egy férfi életének tetemes részét tölti a nők megfigyelésével, az ismeretlen iránti vonzalma miatt is, így számára sem volt nehéz a feladat. Ráadásul már középiskolás korában észrevette, hogy a lányok történetei érdekesebbek, mint a fiúkéi.
„Egy lány nem ragaszkodik egy történet tanult befejezéséhez, mint a fiúk. Szerintem minden regényíróban egy nő írja a regényeket” – fejtette ki. Márton Evelin rákérdezett, hogy Láng állatai miért vannak „megverve” a századokkal korábbi eseményekre való emlékezés képességével. „Azért írtam, hogy visszahozzam ezeket a hajdan történt dolgokat is, hiszen mindenki azért ír, mert kevés neki a jelen, illetve reálisan gondolkodva belátja, hogy nem csak ennyi a világ. Ha megírsz egy történetet, a világ is annyival tágabb lesz” – válaszolt Láng.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.