
Fotó: Biró István
2011. október 17., 09:462011. október 17., 09:46
Láng Zsolt Márton Evelin író, a Bukaresti Rádió magyar adásának szerkesztője kérdéseire válaszolva elmondta: a sorozatot az Erdélyi Fejedelemség 150 évével kezdte, és arra törekedett, hogy eljusson a jelenig.
„A mi jelenünk 1989, ha valaki nem tudta volna. Amikor az ember ír, sosem tud eljutni addig a pillanatig, amiben éppen él” – fejtette ki a szerző. A könyv főhőse egyébként egy Bori nevű 18 éves lány, aki szerint az érzelmek kozmikus jelenségek. „Azokban az időkben, amikor az emberek jobbnak látják elsorvasztani a lelküket, és így nem tudják befogadni az érzelmeket, akkor ezek az állatokba, fákba költöznek. Egy fa is tud szeretni, csak másképpen, mint egy ember” – mondta Láng.
A sorozat darabjai egyébként valóban a bestiáriumok kitalált állatait, vagy inkább Láng Zsolt saját bestiáriumának kitalált állatait vonultatják fel. A történet a rendszerváltás kori Szatmárnémetiben játszódik, a szerző ebben a városban nőtt fel, mint felidézte, a nagyapja kertjében valóban volt egy hatalmas diófa, amellyel gyerekkorában beszélgetett, és ha a kérgére tapasztotta a fülét, a fából rengeteg kis hangot hallott. Márton Evelin rákérdezett, hogy nem jelentett-e pluszerőfeszítést az, hogy női főszereplőt választott. Láng szerint egy férfi életének tetemes részét tölti a nők megfigyelésével, az ismeretlen iránti vonzalma miatt is, így számára sem volt nehéz a feladat. Ráadásul már középiskolás korában észrevette, hogy a lányok történetei érdekesebbek, mint a fiúkéi.
„Egy lány nem ragaszkodik egy történet tanult befejezéséhez, mint a fiúk. Szerintem minden regényíróban egy nő írja a regényeket” – fejtette ki. Márton Evelin rákérdezett, hogy Láng állatai miért vannak „megverve” a századokkal korábbi eseményekre való emlékezés képességével. „Azért írtam, hogy visszahozzam ezeket a hajdan történt dolgokat is, hiszen mindenki azért ír, mert kevés neki a jelen, illetve reálisan gondolkodva belátja, hogy nem csak ennyi a világ. Ha megírsz egy történetet, a világ is annyival tágabb lesz” – válaszolt Láng.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.