A népi kultúra eltékozlása

Ivácson László rendező-koreográfus a bemutatót beharangozó sajtótájékoztatón elmondta, a bibliai történetet vették alapul, de nem azt mesélik el, az előadás a népi kultúra, pontosabban a népzene és néptánc eltékozlását jeleníti meg.

„A tékozló fiú bibliai történetével párhuzamot vonva, az előadás azt a folyamatot járja körül, amelynek végeredménye napjainkban is tapasztalható: a közösségi élmény felszámolását, az igazi értékek bedarálását a rohanó világ és a fogyasztásra buzdító társadalom által” – szögezte le a rendező. Ivácson szerint, a produkció két nagy világot ütköztet, de nem ítélkezik, azt a nézőre bízza. „Hitünk szerint ez a tiszta forrásból származó eredeti kultúra tesz minket többé, ez emelte ki az embert az állatsorból, ez tartotta a reményt a kommunizmus, a diktatúra túlkapásainak idején, és ez emelhet ki újra a fogyasztói társadalom lélektelen hajtásából” – olvasható az előadás ajánlójában. Az alkotók a látvány, a zene és a szöveg újraértelmezésével próbálkoztak. „A néptáncot feldaraboltuk, újrafogalmaztuk, és néha új jelentést kap, az élő zene és a felvételek váltják egymást az előadásban, néha éppen a fellépő zenekar játszik felvételről, de ennek is megvan a szerepe, mint ahogy a Molnár Gizella és Nemes Levente színművészek által mondott bibliai szövegeknek vagy balladarészleteknek” – magyarázta Ivácson László.

Marad a székházgond

Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója ugyanakkor elmondta: nehéz körülmények között dolgoznak, a sok költözés és a szükségmegoldások ugyanis akadályozzák az alkotómunkát. Amint arról korábban már beszámoltunk, a táncegyüttesnek az elmúlt év végén kellett kiköltöznie a kultúrpalotából, mert az évek során felhalmozott adósságok miatt az épületre lakat került. A próbákra és az előadásokra a Tamási Áron Színház udvarán épült, tavaly befejezett új stúdióterem ad nekik helyet azóta, az adminisztratív személyzet pedig a nemzeti bank egykori székházának néhány irodájában rendezkedett be. Deák Gyula szerint azonban az utóbbi helyszínről is kénytelenek voltak eljönni, mert az önkormányzat és az ortodox egyház nem tudott megegyezni a használati jogról. Az igazgató felrótta, hogy kettős mércét alkalmaztak, hiszen a mezőgazdasági kifizetési ügynökség maradhatott, az együttes viszont nem. Csak hivatalos engedéllyel léphetnek be az épületbe az ott maradt dolgaikért, minden kihozott iratot lefényképez a bejáratnál őrködő kiskatona. Az irodáikat bezsúfolták az új stúdióban található kisterembe, de itt nincsenek megfelelő körülmények, például nincs internet-hozzáférés.

Bizonytalan „próbaidő”

A próbafolyamat is nehézkes, hiszen míg a kultúrpalotában három próbatermen osztoztak az M Studio mozgásszínházi műhelylyel, most az új stúdió két próbatermére négy társulat tart igényt – a Tamási Áron Színházat és a Cimborák Bábszínházat is beleértve –, tehát folyamatosan egyeztetni kell. A tavaly befejezett épületben nincs megfelelő hangszigetelés. A tervek szerint, a román színház át fog költözni a felújítás alatt álló egykori moziépületbe, az irodáit megkapja a táncegyüttes, és a próbatermek „órarendje” is levegősebb lesz, de nem lehet tudni, mikorra sikerül befejezni a munkálatokat a régi mozi épületében.