Megnyitották az Anasztázia Hercegnő Aukciós Házat Nagyváradon, a tulajdonosok az árverések mellett kiállításokat, kulturális kávéházat és restaurátoroktatást is terveznek.
2014. június 16., 18:102014. június 16., 18:10
Nagyvárad múltbeli gazdag és értékes művészetének újjászületésesére és fellendítésére törekszik a vasárnap délután megnyitott Anasztázia Hercegnő Aukciós Ház, amely az árverések mellett kiállításokat, kulturális kávéházat és restaurátoroktatást is tervez. A Varadinum Vonósnégyes által biztosított zenei aláfestés közepette a földszinten kortárs művészek munkáit lehetett megtekinteni, míg az emeleten már múlt századi alkotók festményei és antik bútorok is láthatók
A kortárs temesvári Bogdan Tomşa munkáitól Kristófi Enikő, Tibor Ernő vagy éppen Jovián György alkotásaiig változatos alkotásokat válogattak össze az első kiállításra, hogy a tiszta színektől az expresszionista absztrakción át a nagybányai iskoláig nyúlóan minden igényt kielégítsenek. Indig Dávid, az aukciós ház kurátora rámutatott arra, hogy a városban nincs túl sok hely, amely felvállalná a kulturális eseményeket, így ez a „gyermeki álomból létrejött” ház szeretné pótolni a hiányt.
„Mi vagyunk a kilencedik aukciós ház Romániában” – magyarázta lapunknak az egyik alapító, Fóris Sándor György. De, hogy miért pont Váradon nyitotta meg kapuit? „Mert váradi vagyok, és imádom a városomat. Több mint 900 éves, ennél csak Gyulafehérvár régebbi. Itt volt egy rés, amit be kellett tölteni” – magyarázta az üzletember, aki rámutatott, hogy a névválasztás is magáért beszél, hiszen II. Miklós cár legkisebb lányának neve „a láncok elszakítását” jelenti, a művészet iránti rajongása mellett a személye köré épült mítoszok révén a remény szimbólumává vált.
Fóris a kiállításokba nem szól bele, magát üzletembernek tartja, a műtárgyakat pedig időtálló befektetésnek. Tájékoztatása alapján jelenleg a bukaresti házak érik el a legtöbb eladást, de meggyőződése, hogy „hercegnője” is felzárkózik majd, és hazai, valamint külföldi üzleteket egyaránt lebonyolíthat. Bevallása szerint, ha valakinek épp pénzre van szüksége vagy csak értékesíteni akar egy értékes műtárgyat, az nem „zaciba” viszi, hanem aukciós házba, ahol a művelődésügyi minisztérium által akkreditált szakemberek értékelik fel, és lehet, hogy az mondjuk ezer eurós kikiáltási árral kezd, mégis 15 ezer eurót fizet majd érte valamely gyűjtő.
Fóris Sándor komoly kiállításokat is ígért, ám egyelőre titokzatosan csak annyit mondott: „Nagyon nagy kiállítások lesznek itt, amelyek a világon először itt lesznek láthatók, innen indulnak New Yorkba. Ennél többet viszont még nem árulhatok el.”
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!