A székelyföldi Sóvidéken a polgári fürdőkultúra meghonosodása először Korondfürdőhöz kapcsolódik
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
2025. április 25., 20:072025. április 25., 20:07
A bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilág kiállítás-sorozatának legújabb fejezete a Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő című tárlat, amely április 30-án, pénteken 16 órakor nyílik a sepsiszentgyörgyi Dohánygyárban.
A tömegturizmus színterévé vált Szováta heliotermikus tava, a világszenzációnak tartott Medve-tó
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A tárlat június 30-ig lesz megtekinthető. Amint a bukaresti Liszt Intézet közleményében olvasható, a Kárpát-medencei fürdővilág kiállítás-sorozat hét éve indult:
kerültek eddig bemutatásra.
Ebből a sorozatból válogatták az idei Szentgyörgy Napok programjába a bukaresti Osztrák Kulturális Fórummal közösen három fürdővidék bemutatását: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő.
A kiállítás bemutatja Budapest hét gyógyfürdőjét (Széchenyi, Gellért, Lukács, Király, Rác, Rudas, Császár / Irgalmasok Veli bej), melyből négy török eredetű (Király, Rác, Rudas, Császár / Irgalmasok Veli bej), eredeti funkciójuk mellett egyben műemlékek és turisztikai látnivalók is.
A török hódoltság idejéből több fürdő is fennmaradt, ugyanakkor mint fürdőváros Budapest a 19. század végére, a 20. század elejére érte el virágkorát, akkor alapozta meg máig tartó fénykorát. Az addig aránylag egyszerű fürdők monumentális, reprezentatív látványosságokká alakultak átépítésüknek köszönhetően. A 20. század történelmi viszontagságai megviselték a budapesti fürdőket is, de az utóbbi években sikerült felújítani és ma már eredeti funkciójuk szerint állnak a közönség rendelkezésére.
A székelyföldi Sóvidéken a polgári fürdőkultúra meghonosodása először Korondfürdőhöz kapcsolódik, egy olyan fürdőhelyhez, amely a 19. század folyamán leginkább lokális–regionális jelentőségű fürdőként működött.
Budapest a világ kevés olyan fővárosai közé tartozik, ahol hőforrások találhatók
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A sóbányájáról nevezetes Parajd csak az első világháborút követően öltötte igazán fürdőhely képét. A kiállítás átfogó képet nyújt a térség fürdőéletének formálódásáról a felvilágosodás korától 1989-ig: az egyes korszakok fürdőtörténeti összegzései kronologikus rendben sorakoznak, lehetőséget nyújtva arra, hogy nyomon kövessük az erdélyi, és annak részeként a sóvidéki társadalom polgárosodásának folyamatát.
Tarcsafürdő (németül Tatzmannsdorf, horvátul Tarča) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a hajdani Vas vármegye Felsőőri járásban található. A gyógyüdülőhely nyolc égvényes-glaubersós-vasas savanyúvízforrásáról híres.
A tarcsai gyógyfürdő a 17. század óta működik, de a fürdőélet fellendülése a 19. század második felében kezdődött el
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Ekkor épült a fürdőépületek többsége, a kor igényeinek megfelelő fürdőházak kerültek kialakításra, és az ivóvizet tovább szállítás céljából palackozták. Az épületek többsége a második világháborúban megsemmisült és az 1960-as évektől kezdve a fürdőtelepülés folyamatos újraépítés és fejlesztés alatt áll. A ritka összetételű víz Tarcsát a kiválóbb fürdők közé emelte, vizét vérszegénység, a légző- és emésztőszervek hurutjai, női bajok és idegbántalmak kezelésére alkalmazták. Leginkább ivókúra formájában használták a források vizét, de használtak melegített savanyúvízfürdőket, valamint vasláp-fürdőket is, melyekhez az itt felfedezett vasláp nyújtott anyagot.
Tarcsafürdő (németül Tatzmannsdorf, horvátul Tarča) község Ausztriában található, híres a gyógyfürdője
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Múlt hétvégén már megmártózhattak az első idei fürdőzők a szovátai Mogyorósi-tóban, az üdülőközpont második legnagyobb tavában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!