A székelyföldi Sóvidéken a polgári fürdőkultúra meghonosodása először Korondfürdőhöz kapcsolódik
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
2025. április 25., 20:072025. április 25., 20:07
A bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilág kiállítás-sorozatának legújabb fejezete a Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő című tárlat, amely április 30-án, pénteken 16 órakor nyílik a sepsiszentgyörgyi Dohánygyárban.
A tömegturizmus színterévé vált Szováta heliotermikus tava, a világszenzációnak tartott Medve-tó
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A tárlat június 30-ig lesz megtekinthető. Amint a bukaresti Liszt Intézet közleményében olvasható, a Kárpát-medencei fürdővilág kiállítás-sorozat hét éve indult:
kerültek eddig bemutatásra.
Ebből a sorozatból válogatták az idei Szentgyörgy Napok programjába a bukaresti Osztrák Kulturális Fórummal közösen három fürdővidék bemutatását: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő.
A kiállítás bemutatja Budapest hét gyógyfürdőjét (Széchenyi, Gellért, Lukács, Király, Rác, Rudas, Császár / Irgalmasok Veli bej), melyből négy török eredetű (Király, Rác, Rudas, Császár / Irgalmasok Veli bej), eredeti funkciójuk mellett egyben műemlékek és turisztikai látnivalók is.
A török hódoltság idejéből több fürdő is fennmaradt, ugyanakkor mint fürdőváros Budapest a 19. század végére, a 20. század elejére érte el virágkorát, akkor alapozta meg máig tartó fénykorát. Az addig aránylag egyszerű fürdők monumentális, reprezentatív látványosságokká alakultak átépítésüknek köszönhetően. A 20. század történelmi viszontagságai megviselték a budapesti fürdőket is, de az utóbbi években sikerült felújítani és ma már eredeti funkciójuk szerint állnak a közönség rendelkezésére.
A székelyföldi Sóvidéken a polgári fürdőkultúra meghonosodása először Korondfürdőhöz kapcsolódik, egy olyan fürdőhelyhez, amely a 19. század folyamán leginkább lokális–regionális jelentőségű fürdőként működött.
Budapest a világ kevés olyan fővárosai közé tartozik, ahol hőforrások találhatók
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A sóbányájáról nevezetes Parajd csak az első világháborút követően öltötte igazán fürdőhely képét. A kiállítás átfogó képet nyújt a térség fürdőéletének formálódásáról a felvilágosodás korától 1989-ig: az egyes korszakok fürdőtörténeti összegzései kronologikus rendben sorakoznak, lehetőséget nyújtva arra, hogy nyomon kövessük az erdélyi, és annak részeként a sóvidéki társadalom polgárosodásának folyamatát.
Tarcsafürdő (németül Tatzmannsdorf, horvátul Tarča) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a hajdani Vas vármegye Felsőőri járásban található. A gyógyüdülőhely nyolc égvényes-glaubersós-vasas savanyúvízforrásáról híres.
A tarcsai gyógyfürdő a 17. század óta működik, de a fürdőélet fellendülése a 19. század második felében kezdődött el
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Ekkor épült a fürdőépületek többsége, a kor igényeinek megfelelő fürdőházak kerültek kialakításra, és az ivóvizet tovább szállítás céljából palackozták. Az épületek többsége a második világháborúban megsemmisült és az 1960-as évektől kezdve a fürdőtelepülés folyamatos újraépítés és fejlesztés alatt áll. A ritka összetételű víz Tarcsát a kiválóbb fürdők közé emelte, vizét vérszegénység, a légző- és emésztőszervek hurutjai, női bajok és idegbántalmak kezelésére alkalmazták. Leginkább ivókúra formájában használták a források vizét, de használtak melegített savanyúvízfürdőket, valamint vasláp-fürdőket is, melyekhez az itt felfedezett vasláp nyújtott anyagot.
Tarcsafürdő (németül Tatzmannsdorf, horvátul Tarča) község Ausztriában található, híres a gyógyfürdője
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Múlt hétvégén már megmártózhattak az első idei fürdőzők a szovátai Mogyorósi-tóban, az üdülőközpont második legnagyobb tavában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Négy helyszínen, több mint húsz előadással várja a közönséget a június 26. és július 4. között megrendezendő Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválja, amelynek idei díszvendége a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata lesz.
Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!