2013. január 17., 09:102013. január 17., 09:10
A Jakobovits-díjat először jövő kedden, január 22-én, a magyar kultúra napjára szervezett gálaesten adják át Nagyváradon. Az ünnepen egyébként már délutántól lesznek rendezvények a Szigligeti Színházban. Öt órától az idén húszéves kolozsvári Koinónia Kiadó könyvbemutatóira kerül sor a páholyelőcsarnokban. Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője, a délután házigazdája tegnap sajtótájékoztatón elmondta: a magyar kultúra napja alkalmából a kiadó négy, nemrég megjelent kötetét mutatják be a váradi olvasóknak.
A „főszereplő” jelenlétében ismerhetjük meg Kelemen Attila Ármin Így működik Markó Béla című beszélgetőkönyvét, majd Gergely Edó elsőkötetes szerző Monyómesék című, már igen nagy népszerűségnek örvendő gyerekkönyvét, Balázs Imre József Blanka birodalma című gyerekverses kötetét és Eginald Schlattner Vörös kesztyű című regényét, a szerző történelmi trilógiájának második részét ismertetik, amelyben az erdélyi szász író az 1959-es brassói íróperben vállalt szerepéről, a börtönévekről és a többnemzetiségű Kolozsvár diáktársadalmáról mesél. Este héttől kezdődik a kultúranapi gálaest a színházban.
Idén a Nagyvárad Táncegyüttes Fekete Sáfrán című produkciója, a Tamási Áron azonos című meséje alapján színpadra alkalmazott táncos történet lesz a díszelőadás. Ezt követően adják át a már hagyományos díjakat. Idén két életműdíjasa lesz a kultúranapi gálának, ugyanakkor gazdára talál két Magyar Kultúráért díj és három emlékplakett.
A díjazottak kiléte egyelőre nem ismert, Szabó Ödön megyei RMDSZ-ügyvezető elmondása szerint általában azokat a személyeket és szervezeteket ismerik el ilyen módon, akik az adott esztendőben kiemelkedő teljesítményt nyújtottak valamilyen kulturális tevékenységben. A Jakobovits-díjat szakmai zsűri ítéli oda, amelynek tagjai Jakobovits Márta mellett Ujvárossy László és Ujvárossy Gyöngyi képzőművész, illetve a díj tervezője, Deák Árpád szobrászművész. A gálára a belépés ingyenes.
Szatmárnémetiben a magyar kultúra hetét rendezik meg. A rendezvénysorozatra a Szatmárnémeti Ady Endre Társaság és egyéb helyi közintézmények és alapítványok szervezésében kerül sor január 19. és 27. között. A rendezvény programja szerint egy hét alatt a szatmárnémeti közönség megtekintheti a Nagyvárad Táncegyüttes Bambuc ördög és Fekete Sáfrán című előadásait, lesz Dsida Jenő-pódiumest, díjnyertes színjátszó csoportok seregszemléje és szavalóverseny. A rendezvény egyik partnere a helyi Északi Színház Harag György Társulata, amelynek művészei egyebek között Kovács András Ferenc megzenésített verseit adják elő Csillagszél címmel. Január 26-án este a magyarországi Misztrál együttes lép fel.
Kolozsvárott az evangélikus-lutheránus egyház szervez programokat a Reményik Sándor Galériában, ahol az Intermezzo – In memoriam Claude Debussy, Ferenczy Károly és Bálint Tibor című tárlatot nyitják meg, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pedig átadja az Erdélyi Magyar Kultúráért díjakat. Másnap ugyanott Muszka Sándor, Márkus András és Vass Ákos Lajos költő szórakoztatja a közönséget.
Marosvásárhelyen másodszor szervezik meg január 22-én azt a maratoni felolvasóestet a magyar kultúra napja alkalmából, amelynek a szervezésébe idén több helyi civil szervezet, egyetem, valamint irodalmi és médiaintézmény is bekapcsolódott. A felolvasáson nagy szerepet kapnak a marosvásárhelyi szerzők, de a felolvasni vágyók más erdélyi magyar kortárs szerzők írásaiból is válogathatnak. Kiemelt figyelmet szentelnek az évfordulós erdélyi szerzőknek, hiszen idén ünneplik Szilágyi Domokos születésének 75., Páskándi Géza születésének 80. és Karácsony Benő születésének a 125. évfordulóját, illetve Dsida Jenő halálának 75., Nyirő József halálának 60., Csiki László halálának ötödik és Wass Albert halálának a 15. évfordulóját.
Január 20-án Székelyudvarhelyen fotókiállítás nyílik a helyi Művelődési Ház koncerttermében, ahol a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által korábban szervezett fotótáborokban részt vett művészek alkotásait teszik közszemlére. Székelyudvarhelyen is többnapos rendezvényt tartanak a magyar kultúra napja alkalmából, így lesznek képzőművészeti kiállítások, tánc- és színházi előadások, könyvbemutatók, filmvetítések, de népdalversenyre is sor kerül.
Bukarestben a Balassi Intézet és a Bukaresti Nemzeti Opera közös szervezésében koncertet hallhat a közönség a magyar zeneirodalom jelentős alkotásaiból, szinte valamennyi vokális műfajban, Borsos Edith és Anda Pop énekművész tolmácsolásában. A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok