2013. január 17., 09:102013. január 17., 09:10
A Jakobovits-díjat először jövő kedden, január 22-én, a magyar kultúra napjára szervezett gálaesten adják át Nagyváradon. Az ünnepen egyébként már délutántól lesznek rendezvények a Szigligeti Színházban. Öt órától az idén húszéves kolozsvári Koinónia Kiadó könyvbemutatóira kerül sor a páholyelőcsarnokban. Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője, a délután házigazdája tegnap sajtótájékoztatón elmondta: a magyar kultúra napja alkalmából a kiadó négy, nemrég megjelent kötetét mutatják be a váradi olvasóknak.
A „főszereplő” jelenlétében ismerhetjük meg Kelemen Attila Ármin Így működik Markó Béla című beszélgetőkönyvét, majd Gergely Edó elsőkötetes szerző Monyómesék című, már igen nagy népszerűségnek örvendő gyerekkönyvét, Balázs Imre József Blanka birodalma című gyerekverses kötetét és Eginald Schlattner Vörös kesztyű című regényét, a szerző történelmi trilógiájának második részét ismertetik, amelyben az erdélyi szász író az 1959-es brassói íróperben vállalt szerepéről, a börtönévekről és a többnemzetiségű Kolozsvár diáktársadalmáról mesél. Este héttől kezdődik a kultúranapi gálaest a színházban.
Idén a Nagyvárad Táncegyüttes Fekete Sáfrán című produkciója, a Tamási Áron azonos című meséje alapján színpadra alkalmazott táncos történet lesz a díszelőadás. Ezt követően adják át a már hagyományos díjakat. Idén két életműdíjasa lesz a kultúranapi gálának, ugyanakkor gazdára talál két Magyar Kultúráért díj és három emlékplakett.
A díjazottak kiléte egyelőre nem ismert, Szabó Ödön megyei RMDSZ-ügyvezető elmondása szerint általában azokat a személyeket és szervezeteket ismerik el ilyen módon, akik az adott esztendőben kiemelkedő teljesítményt nyújtottak valamilyen kulturális tevékenységben. A Jakobovits-díjat szakmai zsűri ítéli oda, amelynek tagjai Jakobovits Márta mellett Ujvárossy László és Ujvárossy Gyöngyi képzőművész, illetve a díj tervezője, Deák Árpád szobrászművész. A gálára a belépés ingyenes.
Szatmárnémetiben a magyar kultúra hetét rendezik meg. A rendezvénysorozatra a Szatmárnémeti Ady Endre Társaság és egyéb helyi közintézmények és alapítványok szervezésében kerül sor január 19. és 27. között. A rendezvény programja szerint egy hét alatt a szatmárnémeti közönség megtekintheti a Nagyvárad Táncegyüttes Bambuc ördög és Fekete Sáfrán című előadásait, lesz Dsida Jenő-pódiumest, díjnyertes színjátszó csoportok seregszemléje és szavalóverseny. A rendezvény egyik partnere a helyi Északi Színház Harag György Társulata, amelynek művészei egyebek között Kovács András Ferenc megzenésített verseit adják elő Csillagszél címmel. Január 26-án este a magyarországi Misztrál együttes lép fel.
Kolozsvárott az evangélikus-lutheránus egyház szervez programokat a Reményik Sándor Galériában, ahol az Intermezzo – In memoriam Claude Debussy, Ferenczy Károly és Bálint Tibor című tárlatot nyitják meg, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pedig átadja az Erdélyi Magyar Kultúráért díjakat. Másnap ugyanott Muszka Sándor, Márkus András és Vass Ákos Lajos költő szórakoztatja a közönséget.
Marosvásárhelyen másodszor szervezik meg január 22-én azt a maratoni felolvasóestet a magyar kultúra napja alkalmából, amelynek a szervezésébe idén több helyi civil szervezet, egyetem, valamint irodalmi és médiaintézmény is bekapcsolódott. A felolvasáson nagy szerepet kapnak a marosvásárhelyi szerzők, de a felolvasni vágyók más erdélyi magyar kortárs szerzők írásaiból is válogathatnak. Kiemelt figyelmet szentelnek az évfordulós erdélyi szerzőknek, hiszen idén ünneplik Szilágyi Domokos születésének 75., Páskándi Géza születésének 80. és Karácsony Benő születésének a 125. évfordulóját, illetve Dsida Jenő halálának 75., Nyirő József halálának 60., Csiki László halálának ötödik és Wass Albert halálának a 15. évfordulóját.
Január 20-án Székelyudvarhelyen fotókiállítás nyílik a helyi Művelődési Ház koncerttermében, ahol a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által korábban szervezett fotótáborokban részt vett művészek alkotásait teszik közszemlére. Székelyudvarhelyen is többnapos rendezvényt tartanak a magyar kultúra napja alkalmából, így lesznek képzőművészeti kiállítások, tánc- és színházi előadások, könyvbemutatók, filmvetítések, de népdalversenyre is sor kerül.
Bukarestben a Balassi Intézet és a Bukaresti Nemzeti Opera közös szervezésében koncertet hallhat a közönség a magyar zeneirodalom jelentős alkotásaiból, szinte valamennyi vokális műfajban, Borsos Edith és Anda Pop énekművész tolmácsolásában. A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.