
Fotó: Henning János
Március idusán Kézdivásárhelyen mutatja be, de a hónap végéig minden nagyobb székelyföldi településre elviszi a Gábor Áronról szóló táncjátékát a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes.
2014. március 06., 17:432014. március 06., 17:43
2014. március 06., 17:442014. március 06., 17:44
A Gábor Áron emlékévhez igazodva mutatja be a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes új előadását. A 200 évvel ezelőtt született ágyúöntő életéről szóló táncdrámát március 15-én, Kézdivásárhelyen mutatják be. Március folyamán a legtöbb székelyföldi városban látható lesz az előadás.
Az 1848-49-es forradalom egyik hősét mindenki ismeri, azonban mai napig keveset tudunk a tüzér őrnagy legendája mögötti emberi sorsról. A sepsiszentgyörgyi táncegyüttes egy olyan tematikus táncjátékot igyekezett megalkotni, amelyből a közönség megismerheti a székely hős életét, de azt is, hogy honnan merített annyi hitet és erőt, amellyel még halála után is lelket öntött a szabadságharcosokba.
Orza Călin rendező-koreográfus csütörtökön sajtótájékoztatón mesélt az előadásról, mint kiderült korábban is foglalkoztatta az ágyúöntő székely hős sorsa. Gáspár Álmos zeneszerző, Kádár Elemér néptáncpedagógus, Furik Rita díszlettervező, Imreh-Márton István dramaturg és Zayzon Ádám, a kellékek megtervezője részvételével kivételes alkotócsapat állt össze – hangsúlyozta a rendező.
Mint mondta, erős zenei alapon nyugvó táncjátékban mesélik el Gábor Áron életpályájának fontosabb pillanatait, természetesen sűrítve és stilizálva, hiszen az előadás tisztelgés és főhajtás alakja előtt, de legalább ennyire fontos, feltenni azt a fontos kérdést, hogy élnek-e ma is köztünk „Gábor Áronok”.
„Az előadásban a hídvégi és a kökösi csata köré sűrűsödnek a jelenetek, ezekre harci eszközökkel való mozgást koreografáltunk, ugyanakkor arra is adott a darab lehetőséget, hogy a háromszéki néptánc-kultúrát rekonstruáljuk, aminek a fontossága túlmutat magán az előadáson” – mutatott rá Orza Călin.
A darab bemutatóját március 15-én, szombaton 18 órától a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház nagytermében tartják, a belépés díjtalan. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes vezetője elmondta, március folyamán a Székelyföld minden nagyobb településére elviszik a Gábor Áron életét bemutató táncjátékot.
Március 16-án, vasárnap 19 órától a gyergyószentmiklósi Művelődési Házban, március 17-én, hétfőn 19 órától a székelyudvarhelyi Művelődési Házban játsszák. A sepsiszentgyörgyi közönség március 18-án, 19-én és 20-án, 19 órától a Tamási Áron Színház nagytermében láthatja az előadást. Máricus 28-án pénteken Csíkszeredában, a Csíki Játékszínben játsszák a produkciót.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!