Hirdetés

A környékbeli magyarság körében is népszerű a kulturális életet fellendítő Algyógyi Ifjúsági Központ

Aknai Szilárd, a központ „mindenese” szívügyének érzi Algyógy népszerűbbé tételét •  Fotó: Facebook/Aknai.Szilard

Aknai Szilárd, a központ „mindenese” szívügyének érzi Algyógy népszerűbbé tételét

Fotó: Facebook/Aknai.Szilard

Ma már csak tucatnyi magyar él az egykor etnikailag, felekezetileg színes Hunyad megyei Algyógyon, de a helyi ifjúsági központ igyekszik minden szempontból megtartó erő lenni. A központról, illetve annak tevékenységeiről, a környék népszerűsítéséről Aknai Szilárd idegenvezető, a központ „mindenese” beszélt lapunknak.

Tóth Gödri Iringó

2021. július 03., 14:452021. július 03., 14:45

Algyógy mintegy 2700 lakost számláló Hunyad megyei kisváros, ahol ma már alig egy tucat magyar él. A településen ifjúsági központ működik, amely igyekszik kulturális rendezvényeket szervezni, ma már nem csak magyar, illetve református fiataloknak, hanem korosztálytól, vallási és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül mindenkinek a környékről.

Algyógy ortodox közössége már a 18. században is népes volt, akkor még a reformátusok lélekszáma is jelentős volt, erről a ma is álló tekintélyes református templom is tanúskodik. A település másik fontos műemléke a rotonda, azaz körtemplom, mely szakértők szerint 11. vagy 12. századi lehet. A településnek nem csak a múltja gazdag, hanem a jelene is, hiszen a kisszámú magyar lakosság ellenére, Algyógyon az elmúlt évtizedekben az ifjúsági központ népszerű célponttá vált. A központról, illetve annak tevékenységeiről Aknai Szilárd idegenvezető, a központ „mindenese” mesélt.

Hirdetés

Nem csak nyáron szerveznek táborokat

Aknai Szilárd a Szeben megyei szórványtelepülésen, Medgyesen született, Kolozsváron végezte egyetemi tanulmányait, történelmet tanult a kincses városban. Algyógyra először egy angol tábor keretében jutott el több mint másfél évtizeddel ezelőtt, majd többször is megfordult a településen az IKE (Ifjúsági Keresztény Egyesület) találkozók keretében. Már akkor megszerette az algyógyi központont, majd amikor pár éve meghirdettek egy programirányítói állást, megpályázta és megkapta azt.

Nyolc hónap után rövid időre otthagyta a központot, ám amikor 2018 őszén meghirdették az ügyintéző állást, úgy döntött, ismét megpróbálja. Elmondása szerint nem is reménykedett, hogy megkapja a munkát, mivel több tapasztalt nyugdíjas lelkész is pályázott a helyre, úgy érezte, kívülállóként esélytelen. Mégis megkapta az állást, és a téli hónapok alatt igyekezett alaposan felkészülni a tavasszal kezdődő „szezonra”.

Az alapos felkészülést és tervezést jól szemlélteti, hogy a 2019-es volt az első év a központ történetében, amikor profitot termelt, több mint 2500 vendégük volt. A központról megtudtuk, hogy épületében egykor kórház, illetve szülészet működött, majd a rendszerváltás után, a kilencvenes években visszakapta az egyház. Már akkortól igyekeztek táborhelyként használni, de csak évi egy-két tábornak adott otthont.

Felekezettől függetlenül bárkit várnak a Hunyad megyei Algyógy ifjúsági központjába •  Fotó: Facebook/Algyogy Galéria

Felekezettől függetlenül bárkit várnak a Hunyad megyei Algyógy ifjúsági központjába

Fotó: Facebook/Algyogy

A kétezres évektől már IKE- és angol táborokat, ifjúsági találkozókat is szerveztek a helyszínen, de ez még mindig kevés volt, a központ nem tudta magát fenntartani. Akkor még személyzet sem volt, egy lelkész, illetve néhány önkéntes foglalkozott a központtal. 2008-tól folyamatosan elkezdték bővíteni a központ tevékenységeit, a szezont is „kibővítették”, így már nem csak nyáron, hanem tavasszal és ősszel is szerveznek táborokat, rendezvényeket, a hagyományos tevékenységek mellett lettek új programjaik, gitártáborok, gyülekezeti kirándulások, osztályösszerázó programok.

A programok ma már felekezettől és korosztálytól is függetlenek, külföldieknek, román csoportoknak is szerveznek kirándulásokat, sokan érkeznek hozzájuk a Határtalanul Program keretében is. Ma már a tevékenységek, illetve a kirándulások sem csak a településre koncentrálnak, hanem a környéken is szerveznek többnapos kirándulásokat is.

„A magyarok mindig csinálnak ott valamit”

Bár a településen „tájidegen” a magyar jelenlét, Aknai Szilárd szerint azt már megszokták a helyiek, hogy a központban mindig történik valami, hogy a „magyarok mindig csinálnak ott valamit”. A település kapcsán azt is elmesélte az idegenvezető, hogy azon települések közé tartozik, melyek gazdag múltjából vajmi keveset lehet ma látni, az egykori várkastélyból csak romok maradtak, a híres, 19. században alapított székely földművesiskola, majd mezőgazdasági líceum épületét is átalakították, illetve a település egykor színes etnikai összetételéről is csupán a zsidó és a református temető árulkodik. Láthatóak az egykori római fürdő romjai, illetve a helység ma is működő TBC-szanatóriuma. Az algyógyi 18. századi ortodox templomban őrzik a település egykori katolikus templomának 15. századi harangját.

A református templom felújítása már rég váratott magára •  Fotó: Facebook/Algyogy Galéria

A református templom felújítása már rég váratott magára

Fotó: Facebook/Algyogy

Algyógy környéki látnivalók

A környék látnivalói kapcsán Aknai Szilárd, aki Algyógyra kerülése után letette az idegenvezetői vizsgát is, elmesélte, hogy általában a viszonylag közel található Piski Arborétumot szokták megmutatni, Nagyrápolt középkori, ma református templomát, esetleg Déva várát, a vajdahunyadi várat, Alvincen a református templomot és a Martinuzzi-kastély maradványait, Demsus és Őraljaboldogfalva templomait, illetve szerveznek természetjáró túrákat is például a Vádai-szorosba vagy a Glódi-szorosba.

Algyógy környéke sok látnivalót rejteget, például a Glódi-szoros is egy izgalmas célpont •  Fotó: Facebook/Aknai.Szilard Galéria

Algyógy környéke sok látnivalót rejteget, például a Glódi-szoros is egy izgalmas célpont

Fotó: Facebook/Aknai.Szilard

A térség kapcsán azt is megtudtuk, hogy kevés településen van élő, aktív magyar közösség, ez főleg Dévát és Csernakeresztúrt jellemzi. Szászvároson bár van még közel 150 magyar, nem jellemző, hogy szerveznének rendezvényeket, alkalmakat a találkozásokra. Aknai Szilárd kiemelte, Déván van „pezsgő magyar élet”, ott minden évben szerveznek Hunyad Megyei Magyar Napokat, melybe főként az ő közbenjárásának köszönhetően 2020-ban először Algyógyot és Feredőgyógyot is bevonták egy kirándulással.

„Én mindenre nyitott vagyok. Azt szeretném, hogy ne csak turizmussal és csoportokkal foglalkozzunk, hanem, hogy szabad­időnkben is szervezzünk rendezvényeket” – tette hozzá.

Aknai Szilárd elmesélte, hogy 2019-ben, még a járvány előtt megszervezték 124 év után az első kulturális rendezvényt Algyógyon, egy középkori zenekoncertet, amit nagyon pozitívan fogadtak a helyiek, több mint hetvenen vettek részt az eseményen. Szerveztek íjásznapot is a környékbeli gyerekotthonok magyar lakóinak – Szászvároson és Petrozsényban is működik gyerekotthon. Ugyancsak ezeknek a gyerekeknek 2019 karácsonyán szerveztek egy bábelőadást is, melyet a kolozsvári harmadéves színjátszó diákok adtak elő, és amelyre még Déváról is érkeztek gyerekek.

A település népszerűsítése

Azt is megtudtuk, hogy a református templomba, illetve istentiszteletre csak négy személy szokott járni, így a lelkész általában nem utazik le Algyógyra, és nem tart külön istentiszteletet nekik, hanem havonta egyszer elviszi őket a szászvárosi templomba. Természetesen amikor egyházi jellegű táborok zajlanak a központban, a templomban naponta tartanak áhítatot. A központ, a birtok az egyházhoz tartozik, de működését nem finanszírozza az egyház, hanem fenntartja magát, a bevételekből az ügyintéző, a szakácsnő, a takarítónő fizetése is „kijön”. A jövőben talán még bővül is a személyzet, főleg ha lejár a járvány, remélik, hogy még inkább nő majd az érdeklődés a központ tevékenységei iránt

A templommal párhuzamosan a központnak otthon adó épület is megújul •  Fotó: Facebook/Algyogy Galéria

A templommal párhuzamosan a központnak otthon adó épület is megújul

Fotó: Facebook/Algyogy

Aknai Szilárd azt is elmesélte, hogy amikor Algyógyra került intézőként, arról volt szó, hogy a központ egy évig működik még, az egyháznak „más” tervei voltak az épülettel, de a sikeres szezon után a vezetők meggondolták magukat, úgy értékelték, hogy van lehetőség a központban, így nemhogy megszüntették a működését, hanem felújították az épületet – a munkálatok most közelednek a vége felé. A központ sikerei kapcsán Aknai Szilárd elmesélte, hogy nagy hangsúlyt fektet a település, illetve főként a rotonda népszerűsítésére, reklámozására, ami valószínűleg sikeres, hiszen 2019-ben nagyon sok külföldi, akár óceánon túlról érkezett személyek keresték fel a középkori műemléket.

Elmesélte, hogy még tavaly, a „járványos” évben is megfordult naponta körülbelül ötven turista a templomaikban.

A kettős fényvetülés (a napsugár behatol a nyugati kerek ablakon, áthatol a körtemplomon, majd a keleti ablakon távozik) a rotonda egyik érdekessége •  Fotó: Facebook/Algyogy Galéria

A kettős fényvetülés (a napsugár behatol a nyugati kerek ablakon, áthatol a körtemplomon, majd a keleti ablakon távozik) a rotonda egyik érdekessége

Fotó: Facebook/Algyogy

Ugyanitt megjegyezte, hogy számára az is nagy öröm, hogy a környékbeli, Hunyad megyei magyarság is egyre inkább kezdi megismerni a települést, a központot, a tevékenységeiket, mivel szeretne minél több helyi szervezettel jó kapcsolatot kialakítani, együttműködni. Utóbbit azért is látja szükségesnek, mert bár ő nyitott lenne a helyi románsággal közös munkára, eddigi tapasztalatai alapján – szeretett volna maratont szervezni a környéken, szemétgyűjtést – ők nem akarnak részt venni a központ tevékenységeiben.

Jövőbeli tervek is vannak bőven, Aknai Szilárd szeretné bővíteni a programok sorát, egész napos középkori fesztivált szervezni, koncerteket tartani a templomokban, bekapcsolódni a térség rendezvényeibe.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 27., kedd

Léda és Csinszka találkozik: Ady szerelmeiről szóló zenés színházi előadás Aradon

Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.

Léda és Csinszka találkozik: Ady szerelmeiről szóló zenés színházi előadás Aradon
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Hazug „inkubátorközegben” megőrizni az emberséget: Verdi-mű premierje a Kolozsvári Magyar Operában

Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.

Hazug „inkubátorközegben” megőrizni az emberséget: Verdi-mű premierje a Kolozsvári Magyar Operában
2026. október 21., szerda

Ne a távolság döntsön: továbbra is megtéríti a máshonnan érkező nézők útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera

Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.

Ne a távolság döntsön: továbbra is megtéríti a máshonnan érkező nézők útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera
2026. október 20., kedd

„A fájdalom akkor is a miénk, ha nem mi fájtunk”: Bogdán Zsolt Örkény 1956-os jegyzeteiből készült előadást mutat be Kolozsváron

Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.

„A fájdalom akkor is a miénk, ha nem mi fájtunk”: Bogdán Zsolt Örkény 1956-os jegyzeteiből készült előadást mutat be Kolozsváron
Hirdetés
2026. október 19., hétfő

„Kell és lehet irodalmat, tudományt művelni a székely végeken” – Bicskarend 95 éves írónak, hadtörténész féllábbal Gyergyóban

Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.

„Kell és lehet irodalmat, tudományt művelni a székely végeken” – Bicskarend 95 éves írónak, hadtörténész féllábbal Gyergyóban
2026. október 19., hétfő

Kató Csilla, miután összeesett a színpadon: játék vége, így nem mehet tovább!

Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.

Kató Csilla, miután összeesett a színpadon: játék vége, így nem mehet tovább!
2026. október 17., szombat

„Ide mindig hazajövök” – Miklósa Erika világhírű szoprán a Krónikának erdélyi kötődéseiről, tehetséggondozásról

„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.

„Ide mindig hazajövök” – Miklósa Erika világhírű szoprán a Krónikának erdélyi kötődéseiről, tehetséggondozásról
Hirdetés
2026. október 16., péntek

Nemesasszonyból nevelőnő, titkárnőből múzsa: hétköznapi emberek különös sorsa a temesvári kiállításon

Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.

Nemesasszonyból nevelőnő, titkárnőből múzsa: hétköznapi emberek különös sorsa a temesvári kiállításon
2026. október 12., hétfő

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház

A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház
2026. október 11., vasárnap

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját

Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját
Hirdetés
Hirdetés