A kocsmakultúra és az irodalom kapcsolatáról, a kávéházak alkotó emberek életében betöltött szerepéről tartottak beszélgetést a Kolozsvár Társaság szervezésében, amelyen olyan fontos nevek merültek fel, mint Petőfi, Ady vagy éppen Páskándi Géza és Palocsay Zsigmond.
2015. március 04., 20:122015. március 04., 20:12
Hajdani kávéházak, vendéglők, kocsmák emlékét és az ezeket látogató művészekhez, írókhoz, költőkhöz kapcsolódó történeteket elevenítette fel Demény Péter író, Egyed Péter filozófus, Kántor Lajos irodalomtörténész és Tatár Zoltán helytörténész a Kolozsvár Társaság kedd esti, Irodalmunk és a kocsmák – Adytól Palocsay Zsigmondig című beszélgetésén. Az est végén levetítették a Bulgakov irodalmi kávéház 2002-es megnyitóján készült felvételt, amelyen Faludy György Kossuth-díjas író mesélt az irodalom és a kocsmák viszonyáról.
A közönséget Buchwald Péter, az est moderátora köszöntötte, majd Kántor Lajos kifejtette, a rendezvény címe nem dehonesztáló sem az irodalomra, sem a kocsmákra nézve. Köztudott, hogy mit jelentett Ady számára a kávéházi élet – magyarázta –, de számtalan régi vendéglőt lehetne megidézni, amelynek köze volt az irodalomhoz. Példaként említette, hogy Páskándi Gézának a Continentál volt a törzshelye: abban az időszakban, amikor tilos volt alkohollal kiszolgálni a vendégeket, neki a pincér kávéscsészében hozta az italt.
Egyed Péter ugyanakkor elmondta: a 70-es években, amikor ő volt egyetemista, meglehetősen hanyatlóban volt a kolozsvári kocsmakultúra, olyan gyenge minőségű italokat szolgáltak fel, amelyekre „irtózattal emlékezünk\". Ilyen volt például a Vidra konyak. Egyed Péter többek közt Palocsay Zsigmondról is szót ejtett, akinek tavaly a Kriterion Kiadónál megjelent prózakötetében két kocsmai történet is olvasható. Ebben a régi kocsmai szleng szavai köszönnek vissza: ilyen például a „gebula\", ami egy gyenge minőségű párlat nevét takarta.
Demény Péter ugyanakkor azt fejtegette, hogy írók esetében a kocsma nem a fogyasztott alkoholmennyiség miatt lényeges, hanem a hangulat, a társaság miatt. Mint kifejtette, a színvonal és a kocsmázás az írók esetében összefüggött.
„A kocsmázás lényege a beszélgetés: feszültségről, ihletről, múzsáról beszélgettek, az est a színvonalról szólt\" – szögezte le. A levetített 2002-es felvételen Faludy György többek között arról beszélt, hogy Petőfi Sándorék budapesti törzshelyén 1848 márciusában – amikor kitört a forradalom – a kocsmáros, német létére, levette a falról az V. Ferdinánd osztrák császárt ábrázoló képet, így láthatóvá vált a mögötte elrejtett Kossuth Lajos-képmás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!