A kocsmakultúra és az irodalom kapcsolatáról, a kávéházak alkotó emberek életében betöltött szerepéről tartottak beszélgetést a Kolozsvár Társaság szervezésében, amelyen olyan fontos nevek merültek fel, mint Petőfi, Ady vagy éppen Páskándi Géza és Palocsay Zsigmond.
2015. március 04., 20:122015. március 04., 20:12
Hajdani kávéházak, vendéglők, kocsmák emlékét és az ezeket látogató művészekhez, írókhoz, költőkhöz kapcsolódó történeteket elevenítette fel Demény Péter író, Egyed Péter filozófus, Kántor Lajos irodalomtörténész és Tatár Zoltán helytörténész a Kolozsvár Társaság kedd esti, Irodalmunk és a kocsmák – Adytól Palocsay Zsigmondig című beszélgetésén. Az est végén levetítették a Bulgakov irodalmi kávéház 2002-es megnyitóján készült felvételt, amelyen Faludy György Kossuth-díjas író mesélt az irodalom és a kocsmák viszonyáról.
A közönséget Buchwald Péter, az est moderátora köszöntötte, majd Kántor Lajos kifejtette, a rendezvény címe nem dehonesztáló sem az irodalomra, sem a kocsmákra nézve. Köztudott, hogy mit jelentett Ady számára a kávéházi élet – magyarázta –, de számtalan régi vendéglőt lehetne megidézni, amelynek köze volt az irodalomhoz. Példaként említette, hogy Páskándi Gézának a Continentál volt a törzshelye: abban az időszakban, amikor tilos volt alkohollal kiszolgálni a vendégeket, neki a pincér kávéscsészében hozta az italt.
Egyed Péter ugyanakkor elmondta: a 70-es években, amikor ő volt egyetemista, meglehetősen hanyatlóban volt a kolozsvári kocsmakultúra, olyan gyenge minőségű italokat szolgáltak fel, amelyekre „irtózattal emlékezünk\". Ilyen volt például a Vidra konyak. Egyed Péter többek közt Palocsay Zsigmondról is szót ejtett, akinek tavaly a Kriterion Kiadónál megjelent prózakötetében két kocsmai történet is olvasható. Ebben a régi kocsmai szleng szavai köszönnek vissza: ilyen például a „gebula\", ami egy gyenge minőségű párlat nevét takarta.
Demény Péter ugyanakkor azt fejtegette, hogy írók esetében a kocsma nem a fogyasztott alkoholmennyiség miatt lényeges, hanem a hangulat, a társaság miatt. Mint kifejtette, a színvonal és a kocsmázás az írók esetében összefüggött.
„A kocsmázás lényege a beszélgetés: feszültségről, ihletről, múzsáról beszélgettek, az est a színvonalról szólt\" – szögezte le. A levetített 2002-es felvételen Faludy György többek között arról beszélt, hogy Petőfi Sándorék budapesti törzshelyén 1848 márciusában – amikor kitört a forradalom – a kocsmáros, német létére, levette a falról az V. Ferdinánd osztrák császárt ábrázoló képet, így láthatóvá vált a mögötte elrejtett Kossuth Lajos-képmás.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!