„Feleki István legújabb digitális és digitálisan módosított fényképei szembemennek a drapéria klasszikus művészeti funkciójával, nála ugyanis nem takaró-hangsúlyozó vagy felmutató-képhordozó közegként jelenik meg, a művész segédeszközeként, hanem főszereplőként” – méltatta Székely Sebestyén György művészettörténész Feleki István Kolozsváron élő fotóművészt és grafikust abból az alkalomból, hogy hétfő este a művész alkotásaiból A másik kép címmel nyílt tárlat a kolozsvári Quadro Galériában.
2015. május 12., 19:382015. május 12., 19:38
A galéria vezetője kifejtette: Feleki eljárása nem része egy olyan intézményi vagy kritikai diskurzusnak, amely a műalkotás státusát járja körbe, hanem a kép természetére kérdez rá. Mint részletezte: képalkotásának alapvonása a játék és az esztétikai értékek keresése.
„A fotós ahhoz az ősrégi játékhoz nyúl vissza, amit gyerekkorunkban, a fűben feküdve mindannyian műveltünk, s amit Leonardo is játszhatott, a felhőkben formákat keresve és találva\" – magyarázta. Szerinte a játéknak eme képteremtő mechanizmusa húzódik meg Feleki „másik képei\" mögött is, amely egyik képből, hasonlatosság alapján, ám az eredeti kép jellegétől, természetétől függetlenül, újabb képeket – embereket, állatokat, vadászjeleneteket – hoz létre.
Hozzáfűzte: ezen a játékon azonban radikálisan csavar egyet a számítógépes beavatkozás, a filterek és effektusok „képi zajokat\" eredményeznek, ugyanis az eredeti képtől és fényképtől egyaránt idegen és független, virtuális forrásból származnak. A klaszszikus fotográfiát tisztelő fényképészként számon tartott Feleki ezúttal, úgy tűnik, mintha a festészet vagy a grafika felé közelítene – magyarázta.
„A másik kép sorozatereje azonban mégis a fotográfia memóriaőrző képességéből táplálkozik: a képek maguk is vékony lepelként ereszkednek a valóságba és emlékhordozóvá lesznek, ugyanis minden képrétegen, minden »más képen« átdereng a múltból valami\" – fogalmazott a művészettörténész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!