„Feleki István legújabb digitális és digitálisan módosított fényképei szembemennek a drapéria klasszikus művészeti funkciójával, nála ugyanis nem takaró-hangsúlyozó vagy felmutató-képhordozó közegként jelenik meg, a művész segédeszközeként, hanem főszereplőként” – méltatta Székely Sebestyén György művészettörténész Feleki István Kolozsváron élő fotóművészt és grafikust abból az alkalomból, hogy hétfő este a művész alkotásaiból A másik kép címmel nyílt tárlat a kolozsvári Quadro Galériában.
2015. május 12., 19:382015. május 12., 19:38
A galéria vezetője kifejtette: Feleki eljárása nem része egy olyan intézményi vagy kritikai diskurzusnak, amely a műalkotás státusát járja körbe, hanem a kép természetére kérdez rá. Mint részletezte: képalkotásának alapvonása a játék és az esztétikai értékek keresése.
„A fotós ahhoz az ősrégi játékhoz nyúl vissza, amit gyerekkorunkban, a fűben feküdve mindannyian műveltünk, s amit Leonardo is játszhatott, a felhőkben formákat keresve és találva\" – magyarázta. Szerinte a játéknak eme képteremtő mechanizmusa húzódik meg Feleki „másik képei\" mögött is, amely egyik képből, hasonlatosság alapján, ám az eredeti kép jellegétől, természetétől függetlenül, újabb képeket – embereket, állatokat, vadászjeleneteket – hoz létre.
Hozzáfűzte: ezen a játékon azonban radikálisan csavar egyet a számítógépes beavatkozás, a filterek és effektusok „képi zajokat\" eredményeznek, ugyanis az eredeti képtől és fényképtől egyaránt idegen és független, virtuális forrásból származnak. A klaszszikus fotográfiát tisztelő fényképészként számon tartott Feleki ezúttal, úgy tűnik, mintha a festészet vagy a grafika felé közelítene – magyarázta.
„A másik kép sorozatereje azonban mégis a fotográfia memóriaőrző képességéből táplálkozik: a képek maguk is vékony lepelként ereszkednek a valóságba és emlékhordozóvá lesznek, ugyanis minden képrétegen, minden »más képen« átdereng a múltból valami\" – fogalmazott a művészettörténész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!