„Feleki István legújabb digitális és digitálisan módosított fényképei szembemennek a drapéria klasszikus művészeti funkciójával, nála ugyanis nem takaró-hangsúlyozó vagy felmutató-képhordozó közegként jelenik meg, a művész segédeszközeként, hanem főszereplőként” – méltatta Székely Sebestyén György művészettörténész Feleki István Kolozsváron élő fotóművészt és grafikust abból az alkalomból, hogy hétfő este a művész alkotásaiból A másik kép címmel nyílt tárlat a kolozsvári Quadro Galériában.
2015. május 12., 19:382015. május 12., 19:38
A galéria vezetője kifejtette: Feleki eljárása nem része egy olyan intézményi vagy kritikai diskurzusnak, amely a műalkotás státusát járja körbe, hanem a kép természetére kérdez rá. Mint részletezte: képalkotásának alapvonása a játék és az esztétikai értékek keresése.
„A fotós ahhoz az ősrégi játékhoz nyúl vissza, amit gyerekkorunkban, a fűben feküdve mindannyian műveltünk, s amit Leonardo is játszhatott, a felhőkben formákat keresve és találva\" – magyarázta. Szerinte a játéknak eme képteremtő mechanizmusa húzódik meg Feleki „másik képei\" mögött is, amely egyik képből, hasonlatosság alapján, ám az eredeti kép jellegétől, természetétől függetlenül, újabb képeket – embereket, állatokat, vadászjeleneteket – hoz létre.
Hozzáfűzte: ezen a játékon azonban radikálisan csavar egyet a számítógépes beavatkozás, a filterek és effektusok „képi zajokat\" eredményeznek, ugyanis az eredeti képtől és fényképtől egyaránt idegen és független, virtuális forrásból származnak. A klaszszikus fotográfiát tisztelő fényképészként számon tartott Feleki ezúttal, úgy tűnik, mintha a festészet vagy a grafika felé közelítene – magyarázta.
„A másik kép sorozatereje azonban mégis a fotográfia memóriaőrző képességéből táplálkozik: a képek maguk is vékony lepelként ereszkednek a valóságba és emlékhordozóvá lesznek, ugyanis minden képrétegen, minden »más képen« átdereng a múltból valami\" – fogalmazott a művészettörténész.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
szóljon hozzá!