
Fotó: A szerző felvétele
2011. szeptember 22., 08:192011. szeptember 22., 08:19
A Kossuth-díjas művész pályafutása során másodjára rendezi az előadást. Az anyaországban, a Honvéd Együttes tíz éven keresztül játszotta sikerrel, és mintegy négyszáz előadást ért meg a mesejáték. A ma bemutatásra kerülő János vitéz szövegkönyvét, Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján a koreográfus fia, Novák Péter énekes írta, zenéjét Rossa László szerezte, a díszletet, valamint a jelmezeket Bandi Kati és Imrik Zsuzsa jegyzi.
A táncszínházi előadásról Novák Ferenc lapunknak elmondta, hogy olyan mesejátékról van szó, amelyben a kiskorú nézőket nem nézik „hülye gyerekeknek”, sőt a felnőttek számára is érdekes produkciót ígérnek. „Noha a prózai részekben megőriztük Petőfi költeményét, a mi darabunk azért kissé eltér a klasszikus mesétől” – árulta el a neves rendező, aki hosszabb-rövidebb megszakításokkal három részletben dolgozott a darab színpadra állításán. Munkáját Rémi Tünde, Lengyel Szabolcs és Füzesi Albert segítette. Novák abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a társulat, amelynek tagjaival harmadjára dolgozik, a helyzet magaslatán áll majd. „A tánccal minden rendben van, a prózai jelenetek is jól mennek, és remélhetőleg a szólózásba is belejönnek a szereplők” – fejtette ki. Az egyetlen akadályt, amiért a premier néhány napot késett, a rendkívül igényes díszletek és jelmezek előállítása jelentette.
A ma esti mesejáték kitölti az együttes teljes őszi idényét. A Maros Művészegyüttes adventre és farsangra felújítja az Édes kicsi Jézusunk című produkcióját, illetve műsoron tartja a Szem látta, szív szerette című folklórösszeállítását is. „Évadonként egy-egy nagyobb bemutatót tartunk, ezen kívül felújítunk néhány nagy sikerű előadást. Így is a legalább ötvenöt-hetven telt házas előadás már most szavatolt” – büszkélkedett Barabás Attila Csaba igazgató. Az intézményvezető szerint rendkívül örvendetes, hogy a magyar tagozat produkcióit az utóbbi időben egyre több fiatal látogatja. Emellett azt is pozitívumként könyveli el, hogy az együttes egyre több tagja vállalkozik a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem elvégzésére.
Barabás ugyanakkor a román társulat teljesítményével is elégedett. Már most tudni, hogy az idei törökországi sikeres fellépés után, a hazai színpadokon kívül a román táncosok egy év múlva a Szegedi Szabadtéri Nyári Játékokra hivatalosak, ahol erdélyi lakodalmast adnak elő.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.