A hatvanas–hetvenes évek kolozsvári grafikáiból válogat a Quadro Galéria új tárlata

A Quadro Galéria utolsó nyári tárlatának megnyitójára került sor szerdán délután, amely a hatvanas–hetvenes évek kolozsvári grafikusművészeinek alkotásaiból mutat be reprezentatív válogatást. Kolozsváron ebben az időszakban alakult ki Románia egyik legmarkánsabb grafikai „jelensége”, amelynek keretében a szocialista realizmus formai és tematikai megkötéseitől menekülő alkotók, sok esetben festők is, fordultak a grafika felé, hiszen ez úgymond „rejtőzködőbb” műfaj, mint a cenzúra figyelmét mindegyre felkeltő festészet. Ezek a grafikák egy korrajzot tárnak elénk, amelyek technikai kísérletezésekről, újításról árulkodnak, nem utolsósorban másfajta tartalmat és szabadságtudatot próbálnak kifejezni.

Székely Sebestyén György, a galéria igazgatója elmondta, hogy ezek az alkotók esztétákkal, irodalmárokkal, költőkkel dolgoztak együtt, és ennek apropóján esett Szilágyi Júlia műkritikusra (portrénkon) a választás, aki beszédét személyes élményekkel, anekdotákkal tűzdelve nyitotta meg a kiállítást. Szilágyi örömét fejezte ki, hogy viszontláthatja azokat az alkotásokat, amelyeket ismert, és általuk felidézheti azokat a művészeket, akiket szeretett, és akik nagyon nehéz körülmények között éltek és alkottak abban az időben, amikor az ideológiai irányzat a művészetet eszköznek tekintette, politikai célokra használta.

Hangsúlyozta, nem mindegy, hogy milyen áron lett a művész szolgává és a művészet eszközzé, annak idején ugyanis olyan emberek irányították a művészetet, akiknek hatalmuk volt, de hozzáértésük nem. „Minden ilyen kiállítás példa arra, hogy a művészeink nagy lelkierővel tudtak ellenállni ennek a nyomásnak, megpróbálták – a legtöbb esetben sikerrel – saját művészi egyéniségüket képviselni. Sok művész megtalálta az utat, hogy a maga realizmusát képviselje” – méltatta a tárlatot Szilágyi Júlia. Ennek a generációnak Negulescu György alkotása: egy fal előtt hintázni vágyó copfos kislány lehetne a szimbóluma, aki a fal miatt nem tud lendületet venni, vagy Ioan Horvath Bugnariu Bokszolók című műve, amely az elnyomó rendszerrel folytatott küzdelem allegóriája is lehet.

A kiállítás, amely augusztus 21-éig látogatható a Jókai (Napoca) utcai galériában, egyelőre 32 grafikusművész munkáiból mutat be válogatást, de a galéria hosszú távú tervei között szerepel bemutatni a korszak teljes termését.