Fotó: A szerző felvétele
2011. július 29., 09:492011. július 29., 09:49
A Quadro Galéria utolsó nyári tárlatának megnyitójára került sor szerdán délután, amely a hatvanas–hetvenes évek kolozsvári grafikusművészeinek alkotásaiból mutat be reprezentatív válogatást. Kolozsváron ebben az időszakban alakult ki Románia egyik legmarkánsabb grafikai „jelensége”, amelynek keretében a szocialista realizmus formai és tematikai megkötéseitől menekülő alkotók, sok esetben festők is, fordultak a grafika felé, hiszen ez úgymond „rejtőzködőbb” műfaj, mint a cenzúra figyelmét mindegyre felkeltő festészet. Ezek a grafikák egy korrajzot tárnak elénk, amelyek technikai kísérletezésekről, újításról árulkodnak, nem utolsósorban másfajta tartalmat és szabadságtudatot próbálnak kifejezni.
Székely Sebestyén György, a galéria igazgatója elmondta, hogy ezek az alkotók esztétákkal, irodalmárokkal, költőkkel dolgoztak együtt, és ennek apropóján esett Szilágyi Júlia műkritikusra (portrénkon) a választás, aki beszédét személyes élményekkel, anekdotákkal tűzdelve nyitotta meg a kiállítást. Szilágyi örömét fejezte ki, hogy viszontláthatja azokat az alkotásokat, amelyeket ismert, és általuk felidézheti azokat a művészeket, akiket szeretett, és akik nagyon nehéz körülmények között éltek és alkottak abban az időben, amikor az ideológiai irányzat a művészetet eszköznek tekintette, politikai célokra használta.
Hangsúlyozta, nem mindegy, hogy milyen áron lett a művész szolgává és a művészet eszközzé, annak idején ugyanis olyan emberek irányították a művészetet, akiknek hatalmuk volt, de hozzáértésük nem. „Minden ilyen kiállítás példa arra, hogy a művészeink nagy lelkierővel tudtak ellenállni ennek a nyomásnak, megpróbálták – a legtöbb esetben sikerrel – saját művészi egyéniségüket képviselni. Sok művész megtalálta az utat, hogy a maga realizmusát képviselje” – méltatta a tárlatot Szilágyi Júlia. Ennek a generációnak Negulescu György alkotása: egy fal előtt hintázni vágyó copfos kislány lehetne a szimbóluma, aki a fal miatt nem tud lendületet venni, vagy Ioan Horvath Bugnariu Bokszolók című műve, amely az elnyomó rendszerrel folytatott küzdelem allegóriája is lehet.
A kiállítás, amely augusztus 21-éig látogatható a Jókai (Napoca) utcai galériában, egyelőre 32 grafikusművész munkáiból mutat be válogatást, de a galéria hosszú távú tervei között szerepel bemutatni a korszak teljes termését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!