Slawomir Mrozek műveiben a groteszk látásmód friss humorral párosult, ennek köszönhetően maradtak írásai közérthetők és szórakoztatók - mondta az MTI-nek Mihályi Zsuzsa műfordító, aki a csütörtökön elhunyt lengyel szerző több művét is átültette magyarra.
2013. augusztus 18., 16:282013. augusztus 18., 16:28
Mihályi Zsuzsa rámutatott, Mrozek kezdetben humorérzékével, a műveiben rejlő politikai célzásokkal, a létező szocializmus világában észlelhető abszurd jelenségek középpontba helyezésével keltett feltűnést. Különleges érzéke volt ahhoz, hogy megjelenítse a lengyelek tudatát formáló posztromantikus sztereotípiákat és ezeket ütköztesse a sivár valósággal, egyszerre csúfolódott a múlton és nosztalgiázott fölötte. Szürreális képzelete, az abszurd iránti érzéke későbbi műveiben egyre mélyebb és sötétebb tónust kapott, a csúfolódásból lassanként keserű irónia lett - tette hozzá.
Az írónak magyarul 1963-ban jelent meg először novelláskötete, 2001-2002-ben az Európa Könyvkiadó jelentetett meg novelláiból hatkötetes válogatást, drámakötete 2000-ben jelent meg, önéletrajzi írásai közül a Hazatérésem naplóját 2004-ben, a Baltazárt 2007-ben adták ki. Mexikói éveiről Jacek Zakowski írt életrajzi könyvet Mrozek címmel, amely 1998-ban jelent meg. Mrozek 2007-ben járt Magyarországon, műveit gyakran játsszák a magyar színpadokon. A műfordító kifejtette, a 20. századi drámára jellemző groteszk látásmód Mrozeknél friss humorral párosult, ennek segítségével közelített meg és tárt föl egzisztenciális kérdéseket, az egyén és a társadalom, a hagyomány, a történelem viszonyát.
Slawomir Mrozek nyolcvanhárom éves korában Nizzában halt meg. Halálhírét az őt képviselő két kiadóház, a Noir sur Blanc és a Wydawnictwo Literackie közölte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!