2012. július 16., 08:532012. július 16., 08:53
„A Párhuzamos történetek tárgya a test, és a hatalomról szól: az elfojtott érzések hatalmáról, az emlékekben élő és a jelenlegi szenvedélyekről, az 1945 utáni magyar kommunista rendszer hatalmáról, amely beszivárog az egyén pórusaiba, és megakadályozza egy önmagát meghatározó, szolidáris létezés felépítését, és szól az ideológiai elvakultságról is” – írta Bernhard Fetz a vezető osztrák konzervatív napilap irodalmi mellékletében. A kérdésre, hogy mit tett a diktatúra az emberrel, és mit tett az 1989 utáni szabadság, Nádas válasza „kíméletlen”: a diktatúra tapasztalatai jók a túléléshez, de nem jók az élethez – állapította meg a kritikus. Az írói módszerről írva többek között úgy fogalmaz, a regényt „empátia és káosz határozza meg”.
A belső nézőpont összefonódik a külsővel, az Én az Ő-vel. Nádast idézve azt írta: „nyitott struktúrát használ, ami nem akar több lenni, mint a kaotikusnak látott világ”. „Hiányt nem a diktatúra hagy maga után, a diktatúra bukása után sokkal inkább az olyan kifejezések maradnak üresen továbbra is, mint szabadság és szolidaritás, illetve populista módon viszszaélnek ezekkel, mint a jelenlegi Magyarországon” – vélekedett Fetz. Szerinte Nádas regénye nemcsak az olyan jelenségek felszínét mutatja meg, mint a nacionalizmus, a szélsőségesség vagy egymás semmibevétele, hanem a háttérben rejlő „mintázatokat” is feltárja.
„Így lesz a Párhuzamos történetek Közép-Európa 20. századi mentális életrajza” – fogalmazott. A magyar származású, Svájcban élő Christina Virágh hat éven át készült regényfordítását nagyszerű teljesítménynek értékelte a kritikus. „Egy második életet ad a regénynek” – írta. „Talán a legfontosabb életet – tette hozzá –, figyelembe véve azt, hogy milyen fontos a kelet-európai országokból való regények fogadtatása német nyelvterületen.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok