2012. július 16., 08:532012. július 16., 08:53
„A Párhuzamos történetek tárgya a test, és a hatalomról szól: az elfojtott érzések hatalmáról, az emlékekben élő és a jelenlegi szenvedélyekről, az 1945 utáni magyar kommunista rendszer hatalmáról, amely beszivárog az egyén pórusaiba, és megakadályozza egy önmagát meghatározó, szolidáris létezés felépítését, és szól az ideológiai elvakultságról is” – írta Bernhard Fetz a vezető osztrák konzervatív napilap irodalmi mellékletében. A kérdésre, hogy mit tett a diktatúra az emberrel, és mit tett az 1989 utáni szabadság, Nádas válasza „kíméletlen”: a diktatúra tapasztalatai jók a túléléshez, de nem jók az élethez – állapította meg a kritikus. Az írói módszerről írva többek között úgy fogalmaz, a regényt „empátia és káosz határozza meg”.
A belső nézőpont összefonódik a külsővel, az Én az Ő-vel. Nádast idézve azt írta: „nyitott struktúrát használ, ami nem akar több lenni, mint a kaotikusnak látott világ”. „Hiányt nem a diktatúra hagy maga után, a diktatúra bukása után sokkal inkább az olyan kifejezések maradnak üresen továbbra is, mint szabadság és szolidaritás, illetve populista módon viszszaélnek ezekkel, mint a jelenlegi Magyarországon” – vélekedett Fetz. Szerinte Nádas regénye nemcsak az olyan jelenségek felszínét mutatja meg, mint a nacionalizmus, a szélsőségesség vagy egymás semmibevétele, hanem a háttérben rejlő „mintázatokat” is feltárja.
„Így lesz a Párhuzamos történetek Közép-Európa 20. századi mentális életrajza” – fogalmazott. A magyar származású, Svájcban élő Christina Virágh hat éven át készült regényfordítását nagyszerű teljesítménynek értékelte a kritikus. „Egy második életet ad a regénynek” – írta. „Talán a legfontosabb életet – tette hozzá –, figyelembe véve azt, hogy milyen fontos a kelet-európai országokból való regények fogadtatása német nyelvterületen.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok