2012. július 16., 08:532012. július 16., 08:53
„A Párhuzamos történetek tárgya a test, és a hatalomról szól: az elfojtott érzések hatalmáról, az emlékekben élő és a jelenlegi szenvedélyekről, az 1945 utáni magyar kommunista rendszer hatalmáról, amely beszivárog az egyén pórusaiba, és megakadályozza egy önmagát meghatározó, szolidáris létezés felépítését, és szól az ideológiai elvakultságról is” – írta Bernhard Fetz a vezető osztrák konzervatív napilap irodalmi mellékletében. A kérdésre, hogy mit tett a diktatúra az emberrel, és mit tett az 1989 utáni szabadság, Nádas válasza „kíméletlen”: a diktatúra tapasztalatai jók a túléléshez, de nem jók az élethez – állapította meg a kritikus. Az írói módszerről írva többek között úgy fogalmaz, a regényt „empátia és káosz határozza meg”.
A belső nézőpont összefonódik a külsővel, az Én az Ő-vel. Nádast idézve azt írta: „nyitott struktúrát használ, ami nem akar több lenni, mint a kaotikusnak látott világ”. „Hiányt nem a diktatúra hagy maga után, a diktatúra bukása után sokkal inkább az olyan kifejezések maradnak üresen továbbra is, mint szabadság és szolidaritás, illetve populista módon viszszaélnek ezekkel, mint a jelenlegi Magyarországon” – vélekedett Fetz. Szerinte Nádas regénye nemcsak az olyan jelenségek felszínét mutatja meg, mint a nacionalizmus, a szélsőségesség vagy egymás semmibevétele, hanem a háttérben rejlő „mintázatokat” is feltárja.
„Így lesz a Párhuzamos történetek Közép-Európa 20. századi mentális életrajza” – fogalmazott. A magyar származású, Svájcban élő Christina Virágh hat éven át készült regényfordítását nagyszerű teljesítménynek értékelte a kritikus. „Egy második életet ad a regénynek” – írta. „Talán a legfontosabb életet – tette hozzá –, figyelembe véve azt, hogy milyen fontos a kelet-európai országokból való regények fogadtatása német nyelvterületen.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok