
2012. szeptember 10., 07:582012. szeptember 10., 07:58
A könyvet bemutató Németh Zsolt államtitkár szerint a finn után most magyar és angol nyelven is megjelent kötet legnagyobb értéke, hogy a szerző nem hűvös távolságtartással írt a csángókról egy távoli, strasbourgi iroda íróasztala mellől, hanem személyesen bejárta a csángó vidékeket, megismerkedett az ott élő emberek mindennapjaival, egyedi kultúrájukkal, történetükkel és a fennmaradásért folytatott küzdelmeikkel.
Tytti Isohookana-Asunmaa hangsúlyozta: 150 évvel ezelőtt a finn népnek saját nyelvét szégyellnie kellett hazájában, ezért át tudta érezni a moldvai csángók helyzetét, akik a templomban nem énekelhetnek saját nyelven, az iskolában nem tanulhatják saját kultúrájukat. Kiemelte, hogy csodálattal tekintett a csángókra, mert a boldogságot, az örömöt be tudják vinni hétköznapjaikba, és „együtt tudják megélni azokat”.
Németh Zsolt elmondta: a szerző kívülállóként tudta megmutatni mindazt, amit a magyarok elfogultan közelítenek meg. „Sokkal hitelesebb mindaz, amit szeretnénk a csángók számára elfogadtatni, ha ezt egy külsős fogalmazza meg” – tette hozzá. Azt is hangsúlyozta, hogy a szerzőnek politikusként igen fontos szerepe volt abban, hogy 2001-ben az Európa Tanáccsal elfogadtasson egy jelentést, amely a csángó magyarság jogainak biztosításáról szólt.
Ő indította el azt a folyamatot, amelynek eredményeként megindult a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatása, a magyar nyelvű misézésről elindult a párbeszéd, és a csángók helyzete a tabutémák közül kikerülve a nemzetközi és a kétoldalú párbeszéd része lett.
„A jelentés óta felgyorsult a folyamat, de a csángóság helyzete az elkövetkező időszakban ismét kritikus lehet. Romániában olyan fordulat előszelét érzékeljük, amely összefüggésben van a kormányváltással, és amely a marosvásárhelyi orvosi egyetem vagy a Székely Mikó Kollégium ügyével már-már aggasztóvá kezd válni. Mindezektől a csángók ügye sem függetleníthető. Bízom benne, hogy a decemberi parlamenti választások után a csángók esetében elindult jogkiterjesztési gyakorlat folytatódhat és kiteljesedhet” – fogalmazott az államtitkár.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.