2011. október 17., 09:482011. október 17., 09:48
Németh Júlia felidézte, a magyar festészet napja civil kezdeményezésből indult 2002-ben, de évről évre több programmal készültek erre az ünnepre, immár Kárpát-medence-szerte, és ma már ki lehet jelenteni, hogy október a magyar képzőművészet hónapja. „A kezdeményezés Újbudáról indult, ahol Csontváry Kosztka Tivadar is élt és alkotott, és talán ezekben a percekben ültetnek ott el egy libanoni cédrust a festőművész emlékére” – mondta a műkritikus.
Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke arról a belső alkotóenergiáról beszélt, amely lehetővé tette, hogy a rendszerváltás óta sok esetben állami támogatások nélkül, civil kezdeményezésből létrejöjjenek olyan jelentős magyar kulturális központok és egyesületek, mint amilyen Kolozsváron a Barabás Miklós Céh, A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság vagy a nagybányai Teleki Ház. „Nemrég indult be egy amolyan kultúrturisztikai program, amelyre úgy tűnik, támogatást is kapunk a magyar kormánytól.
Ennek keretében Magyarországról és Erdélyből is érkeznének látogatók ezekhez a központokhoz, hiszen nekünk természetes ezeknek a léte, de sokan csodálattal tekintenek rájuk” – magyarázta az EMKE-elnök, hozzátéve, hogy művelődésszervezőket is elhoznak a program segítségével ezekbe az intézményekbe, lehetőséget biztosítva így az egyes programok népszerűsítésére. Jakobovits Miklós, a céh elnöke arról beszélt, hogy a már 20 éve dédelgetett álom, egy kortárs erdélyi magyar képzőművészeti múzeum létrehozása valóban beteljesül. Amint arról korábban már beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyi múzeum már meg is vásárolta a telket, amelyen ez az intézmény felépül. „A tervek szerint az állam egy-egy művésztől 5-6 munkát vásárolna meg, és a művészek ugyanennyit ajándékba adnának az új intézménynek, hogy egy reprezentatív gyűjtemény jöhessen létre” – ismertette a részleteket Jakobovits. A kiállításon több mint harminc művész munkáiból kellett válogatni. Az est végén bejelentették: a következő csoportos tárlatot már a Szabadság napilapnak is helyet adó Jókai utcai épület emeletén kialakított korszerű kiállítótérben rendezik. A mostani tárlat változatos munkákat sorakoztatott fel. Amint Németh Júlia is utalt rá, már nemcsak a festészet ünnepe volt azonban a pénteki alkalom, szobrászok is kiállítottak, többek között Kolozsi Tibor Kegytárgy vagy Gergely Zoltán Fejfedő című kisplasztikáját lehetett megcsodálni.
| Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke volt a fővédnöke a magyar festészet napja alkalmából október 14-én Budapesten megszervezett konferenciának. A Magyar Festészet Napja Alapítvány által a Van-e a magyar festészetnek nemzeti karaktere? címmel összehívott tanácskozáson a politikus időszerűnek nevezte, hogy a festészetnek is legyen egyetemes magyar napja. „A művészet vonatkozásában is érvényes a klasszikus megállapítás, hogy nyelvében él a nemzet. Addig beszélhetünk magyar művészetről, amíg nemzeti karakterét megőrzi, áthagyományozza és továbbadja” –fejtegette Tőkés László neves képzőművészek és művészettörténészek társaságában. „Bábel és a többi bűnös város a diszharmónia, az értékrend felborulásának szimbólumai számomra. A diszharmónia pedig elvezethet oda, hogy egy idő után már csak egy szűk, belterjes réteg termeli magának, egymásnak a képzőművészeti alkotásokat. Nem értjük egymást, s eljutunk oda, hogy valóban nehezebb egy jó műértőt találni, mint egy jó festőt – ahogy egy olasz művészettörténész mondta. A művészek nem tudják megértetni magukat, üzenetük nem ér célba, ráadásul nincs már cél sem.” A határok feletti nemzetegyesítés kulturális dimenzióiról szólva Tőkés László rámutatott arra, hogy a festészet kapcsán szorosan együttműködő Felsőbánya és Szentendre közötti kapcsolat, valamint folytonosság jeleníti meg legbeszédesebben a művészet terén végbemenő nemzetegyesítést. „Ez pedig ugyanakkor a pünkösdi csodát ígéri nekünk a Kárpát-medencében élő magyarság, az anyaország és az utódállamok közötti szótértés vagy egymásra találás vonatkozásában. Remélem, hogy valóban egyre jobban meg fogjuk érteni egymást” – zárta beszédét a református püspök. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok