
Kilencvenhét esztendővel ezelőtt, 1916. május 14-én született Méhes György Kossuth-díjas író, polgári nevén Nagy Elek, a második világháború utáni erdélyi gyermekirodalom atyja, a nagy mesélő, Erdély egyik legjelesebb színpadi szerzője és polgári írója.
2013. május 13., 17:512013. május 13., 17:51
2013. május 13., 18:132013. május 13., 18:13
Erdélyben rendkívüli népszerűségnek örvendett, de Magyarországon is ismert szerzőnek számított. Vitriolos tolla miatt azonban a kommunizmus utolsó, legszigorúbb időszakában háttérbe szorították és a kilencvenes évek káosza sem kedvezett a redivivusnak.
„MARICI: Kitűnő tanuló mind a kettő. Jövőre felvételiznek az egyetemre. Tanárnak készülnek.
TREFF: Hát az tényleg fényes pálya.
MARICI: Hová menjenek? Nincs mindenkinek olyan protekciója, hogy fodrásznő lehessen.”
Méhes György: Egy roppant kényes ügy (1983)
De az elmúlt tizenkét évben mind Erdélyben, mind Magyarországon valóságos robbanásnak lehettünk tanúi, egy-egy Méhes-cím több tízezer példányban fogyott el, főműve, a Kolozsvári milliomosok című regény hónapokig vezette a sikerlistákat, és a legrangosabb irodalmi díjakkal is kitüntették. Életműve hű tükre a 20. századnak. Nosztalgikus hangnemben mutatja be a II. Világháború előtti Erdély polgári életét és epésen, alig burkolt rendszerbírálattal a szocializmus torz világát.
Művei nem veszítettek aktualitásukból. A szocializmusnak görbe tükröt tartó hajdani kordrámáit újraolvasván rádöbbenhetünk: csak a rendszerek neve változik, a hatalom lényege, az emberek semmibe vétele nem. Csak a mesék világa szép − de Méhes György gondoskodott arról is, számtalan gyerekirodalmi művével, hogy legyen hová menekülnünk.
Orbán János Dénes
A szerző kolozsvári költő, író
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
szóljon hozzá!