Kilencvenhét esztendővel ezelőtt, 1916. május 14-én született Méhes György Kossuth-díjas író, polgári nevén Nagy Elek, a második világháború utáni erdélyi gyermekirodalom atyja, a nagy mesélő, Erdély egyik legjelesebb színpadi szerzője és polgári írója.
2013. május 13., 17:512013. május 13., 17:51
2013. május 13., 18:132013. május 13., 18:13
Erdélyben rendkívüli népszerűségnek örvendett, de Magyarországon is ismert szerzőnek számított. Vitriolos tolla miatt azonban a kommunizmus utolsó, legszigorúbb időszakában háttérbe szorították és a kilencvenes évek káosza sem kedvezett a redivivusnak.
„MARICI: Kitűnő tanuló mind a kettő. Jövőre felvételiznek az egyetemre. Tanárnak készülnek.
TREFF: Hát az tényleg fényes pálya.
MARICI: Hová menjenek? Nincs mindenkinek olyan protekciója, hogy fodrásznő lehessen.”
Méhes György: Egy roppant kényes ügy (1983)
De az elmúlt tizenkét évben mind Erdélyben, mind Magyarországon valóságos robbanásnak lehettünk tanúi, egy-egy Méhes-cím több tízezer példányban fogyott el, főműve, a Kolozsvári milliomosok című regény hónapokig vezette a sikerlistákat, és a legrangosabb irodalmi díjakkal is kitüntették. Életműve hű tükre a 20. századnak. Nosztalgikus hangnemben mutatja be a II. Világháború előtti Erdély polgári életét és epésen, alig burkolt rendszerbírálattal a szocializmus torz világát.
Művei nem veszítettek aktualitásukból. A szocializmusnak görbe tükröt tartó hajdani kordrámáit újraolvasván rádöbbenhetünk: csak a rendszerek neve változik, a hatalom lényege, az emberek semmibe vétele nem. Csak a mesék világa szép − de Méhes György gondoskodott arról is, számtalan gyerekirodalmi művével, hogy legyen hová menekülnünk.
Orbán János Dénes
A szerző kolozsvári költő, író
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!