„Napnézőben” Gyergyó vidékén

Beszélgetés Kisné Portik Irén néprajzkutatóval Gyergyó és a fenyő címmel jelent meg nemrég Kisné Portik Irén könyve az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány gondozásában. A szászrégeni születésű néprajzkutató a gyergyószárhegyi alkotóközpont néprajzi referense.

Jánossy Alíz

Jánossy Alíz

2006. december 28., 00:002006. december 28., 00:00

Egy kisrégióról és hagyományos mesterségeiről szól ez a könyv: hogyan jellemezhető a gyergyói ember és a fenyőfa „kapcsolata”?
n Az itteni erdőségeket ez a fafajta uralja, és a fenyő szeretetéről, tiszteletéről, felhasználásáról itt sikerült összegyűjteni a legtöbb, erre vonatkozó ismeretet. Egyébként a könyv sok olyan információt tartalmaz, amely nemcsak Gyergyóra, hanem az egész Székelyföldre érvényes, viszont a begyűjtött helyi adatok sokasága döntötte el, hogy a témája és a címe végül Gyergyó és a fenyő legyen. Előzménye pedig az, hogy sikerült olyan gyűjteményt létrehoznom, amely a helyi népi építészetet mutatja be.
Mikor kezdte el ennek az átfogó gyűjteménynek az összeállítását?
n 1977-ben kerültem Gyergyószentmiklósra, és a következő két évben végigjártam a régió valamennyi települését. Nem volt olyan ház vagy telek, amellyel „ne néztem volna szembe”. A deszkakivágásokat – legyen az kerítésen, kapun, házhomlokzaton, tornácon, kúton, csűrön vagy más gazdasági épületen – lerajzoltam. Hatalmas anyag állt össze, ebből készült el az 1200 deszkakivágást számláló kiállítás, a gyergyószentmiklósi népművészeti alkotóház egyik állandó tárlata. A kollekcióm viszont jóval nagyobb, hiszen később Sóvidéket, Háromszéket, Csíkot és a Kászonokat is bejártam.
A munkáját összegző könyv meglehetősen későre jelent meg.
n A korábbi évtizedekben használatos nyomdatechnika, a szitanyomás rendkívül költséges volt, és a digitális technikának köszönhetem, hogy most megjelenhetett ez a könyv. De úgy érzem, nem teljes az anyag, annak ellenére, hogy 1004 rajz, 150 fotó és ennél is több tájnyelvi szó, népi szakszó került be a könyvbe.
Miért kerüli tudatosan a díszítés, díszítmény kifejezést?
n A népnek soha nem volt ideje, célja, szándéka díszítéssel foglalkozni. Nem díszekről, hanem jelképekről kell beszélnünk, amelyek spirituális, de használati értékkel is bírnak. A népi kultúra formavilága egységes. Ugyanazokat a motívumokat megtaláljuk a deszkán, a kerámián, a hímzésen. A nap-, a madár- és a napmadármotívum jelen van a székely kapukon, a hozományos ládákon, a szőtteseken, a varrottasokon.
Mi a jelentése ez utóbbi motívumoknak?
n Közismert a Nap éltető, de büntető ereje is, így lett az égitest az isteni természetű erők jelölője. A madár pedig a lélek jelképe, nemcsak nálunk, de más népek kultúrájában is. A székely kapukon sok a kettős nap, a felkelő és lenyugvó nap, ami a kettősség elvét fejezi ki. A hármas nap – a felkelő, delelő és lenyugvó nap – is igen elterjedt. Időnként az előbbiek mellett megjelenik az alvó nap is, amely az éjszaka nem látható napot jeleníti meg, ugyanis a népi hiedelem szerint éjszaka a nap alszik. Érdekes módon öt-hat vagy ennél több napot már nem találhatunk a kapukon. Az ácsokat sokat faggattam erről, de nem találtam olyan embert, aki ezt meg tudta volna magyarázni. A naptisztelet és napábrázolás múltja különben egész Belső-Ázsiát jellemzi, az egyiptomi kultúrában pedig külön szó jelölte a „naphelyzeteket”, így például a felkelő nap Heper, a teljes fényében ragyogó nap pedig Ré. Feltételezem, hogy valaha a magyarok szókészletében is léteztek ezek a megnevezések.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 10., szerda

Velencében díjazott nagyjátékfilmet is megtekinthet a közelgő Filmtettfeszt közönsége

Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.

Velencében díjazott nagyjátékfilmet is megtekinthet a közelgő Filmtettfeszt közönsége
2025. szeptember 08., hétfő

Szabadtéri bulival indítja az évadot a jubiláló nagyváradi színház

Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.

Szabadtéri bulival indítja az évadot a jubiláló nagyváradi színház
2025. szeptember 08., hétfő

Próba közben megsérült a temesvári magyar színház színésznője

Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.

Próba közben megsérült a temesvári magyar színház színésznője
2025. szeptember 07., vasárnap

Etnikumok, nyelvek fölötti szakrális művészet – egyre népszerűbb a nagyszebeni Ars SACRA fesztivál

Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.

Etnikumok, nyelvek fölötti szakrális művészet – egyre népszerűbb a nagyszebeni Ars SACRA fesztivál
2025. szeptember 06., szombat

Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia

Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.

Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia
2025. szeptember 04., csütörtök

Mátyás király szülőházában vetítik a Hunyadi-sorozatot

Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.

Mátyás király szülőházában vetítik a Hunyadi-sorozatot
2025. szeptember 04., csütörtök

Erdélyből is sikeresen pályáztak a Csoóri Sándor-programban – idén 2,5 milliárd forint jut hagyományápolásra

A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.

Erdélyből is sikeresen pályáztak a Csoóri Sándor-programban – idén 2,5 milliárd forint jut hagyományápolásra
2025. szeptember 02., kedd

Öt ország művészei érkeznek a kolozsvári WonderPuck Utcaszínházi Fesztiválra

Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.

Öt ország művészei érkeznek a kolozsvári WonderPuck Utcaszínházi Fesztiválra
2025. szeptember 01., hétfő

A parajdi károsultak segítésére, a közösségi összefogásra buzdított a temesvári színJÁTÉKOK

A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.

A parajdi károsultak segítésére, a közösségi összefogásra buzdított a temesvári színJÁTÉKOK
2025. augusztus 28., csütörtök

Kísérletezésből születő saját színházi nyelv – Bocsárdi László rendező a 40 éves Figura jubileumára készülő koprodukcióról

Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.

Kísérletezésből születő saját színházi nyelv – Bocsárdi László rendező a 40 éves Figura jubileumára készülő koprodukcióról