Hirdetés

„Napnézőben” Gyergyó vidékén

Beszélgetés Kisné Portik Irén néprajzkutatóval Gyergyó és a fenyő címmel jelent meg nemrég Kisné Portik Irén könyve az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány gondozásában. A szászrégeni születésű néprajzkutató a gyergyószárhegyi alkotóközpont néprajzi referense.

Jánossy Alíz

Jánossy Alíz

2006. december 28., 00:002006. december 28., 00:00

Egy kisrégióról és hagyományos mesterségeiről szól ez a könyv: hogyan jellemezhető a gyergyói ember és a fenyőfa „kapcsolata”?
n Az itteni erdőségeket ez a fafajta uralja, és a fenyő szeretetéről, tiszteletéről, felhasználásáról itt sikerült összegyűjteni a legtöbb, erre vonatkozó ismeretet. Egyébként a könyv sok olyan információt tartalmaz, amely nemcsak Gyergyóra, hanem az egész Székelyföldre érvényes, viszont a begyűjtött helyi adatok sokasága döntötte el, hogy a témája és a címe végül Gyergyó és a fenyő legyen. Előzménye pedig az, hogy sikerült olyan gyűjteményt létrehoznom, amely a helyi népi építészetet mutatja be.
Mikor kezdte el ennek az átfogó gyűjteménynek az összeállítását?
n 1977-ben kerültem Gyergyószentmiklósra, és a következő két évben végigjártam a régió valamennyi települését. Nem volt olyan ház vagy telek, amellyel „ne néztem volna szembe”. A deszkakivágásokat – legyen az kerítésen, kapun, házhomlokzaton, tornácon, kúton, csűrön vagy más gazdasági épületen – lerajzoltam. Hatalmas anyag állt össze, ebből készült el az 1200 deszkakivágást számláló kiállítás, a gyergyószentmiklósi népművészeti alkotóház egyik állandó tárlata. A kollekcióm viszont jóval nagyobb, hiszen később Sóvidéket, Háromszéket, Csíkot és a Kászonokat is bejártam.
A munkáját összegző könyv meglehetősen későre jelent meg.
n A korábbi évtizedekben használatos nyomdatechnika, a szitanyomás rendkívül költséges volt, és a digitális technikának köszönhetem, hogy most megjelenhetett ez a könyv. De úgy érzem, nem teljes az anyag, annak ellenére, hogy 1004 rajz, 150 fotó és ennél is több tájnyelvi szó, népi szakszó került be a könyvbe.
Miért kerüli tudatosan a díszítés, díszítmény kifejezést?
n A népnek soha nem volt ideje, célja, szándéka díszítéssel foglalkozni. Nem díszekről, hanem jelképekről kell beszélnünk, amelyek spirituális, de használati értékkel is bírnak. A népi kultúra formavilága egységes. Ugyanazokat a motívumokat megtaláljuk a deszkán, a kerámián, a hímzésen. A nap-, a madár- és a napmadármotívum jelen van a székely kapukon, a hozományos ládákon, a szőtteseken, a varrottasokon.
Mi a jelentése ez utóbbi motívumoknak?
n Közismert a Nap éltető, de büntető ereje is, így lett az égitest az isteni természetű erők jelölője. A madár pedig a lélek jelképe, nemcsak nálunk, de más népek kultúrájában is. A székely kapukon sok a kettős nap, a felkelő és lenyugvó nap, ami a kettősség elvét fejezi ki. A hármas nap – a felkelő, delelő és lenyugvó nap – is igen elterjedt. Időnként az előbbiek mellett megjelenik az alvó nap is, amely az éjszaka nem látható napot jeleníti meg, ugyanis a népi hiedelem szerint éjszaka a nap alszik. Érdekes módon öt-hat vagy ennél több napot már nem találhatunk a kapukon. Az ácsokat sokat faggattam erről, de nem találtam olyan embert, aki ezt meg tudta volna magyarázni. A naptisztelet és napábrázolás múltja különben egész Belső-Ázsiát jellemzi, az egyiptomi kultúrában pedig külön szó jelölte a „naphelyzeteket”, így például a felkelő nap Heper, a teljes fényében ragyogó nap pedig Ré. Feltételezem, hogy valaha a magyarok szókészletében is léteztek ezek a megnevezések.
Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
2026. július 18., szombat

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében

Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében
2026. július 17., péntek

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1

Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1
2026. július 15., szerda

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány

A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány
Hirdetés
Hirdetés