A főhős Mike Enslin, a kislánya halála óta bogarassá vált író, akinek meggyőződése, hogy nem létezik túlvilág, és ezért keresztül-kasul beutazza az Egyesült Államokat, hogy állítólag kísértetlakta szállodákban töltsön néhány éjszakát, majd leleplezze a csalást. Ezért aztán el is nyeri méltó büntetését: egy titokzatos levélíró olyan szállodára hívja föl a figyelmét, amelyben többtucatnyi rejtélyes haláleset következett be. A szálloda ráadásul nem valami eldugott, isten háta mögötti porfészekben áll, hanem New York kellős közepén. Ezúttal azonban nem az egész épületet itatják át a negatív energiák, hanem csupán egyetlen – az 1408-as számú – szobát. Éppen ezért a gonoszság jóval töményebb, és a szkeptikus Mike-nak már egy óra múltán át kell értékelnie a természetfölötti jelenségekről alkotott nézeteit.
A történet csak annyiban tér el a már ismert sztoritól, hogy arra próbálja felhívni a figyelmet: a technikafüggővé vált, zsúfolt metropolisban is bárhol felbukkanhat a gonosz. De hát már ez sem számít túlságosan eredeti megközelítésnek. A vonatkozó japán klasszikusok – A kör, Átok, Fekete víz – , sőt még ezek amerikai remake-jei is jóval autentikusabban bontakoztatják ki a témát. Ezért aztán az 1408 kevés újdonságot mutat fel A ragyogáshoz képest, akár a Variációk egy témára alcímmel is elláthatták volna. A főhőst rabul ejti a kísértetszoba, és a legkegyetlenebb módszerekkel kívánja rábírni arra, hogy kövesse „elődei” példáját, és öngyilkosságot kövessen el. Minden olyan, a horror vonatkozó alapműveiből ismertté vált elemmel találkozunk, mint a hátborzongató, hirtelen végtelenül hosszúvá váló folyosók, az elgyötört arcú kísértetek vagy a sejtelmes, baljóslatú neszek az üres szobában, ettől aztán a film csak azok számára válhat valóban rémisztővé, akik most találkoztak először a horrorműfajjal.
A filmben a szállodaigazgatót játszó Samuel L. Jackson alakítása nevezhető figyelemre méltónak. Bár meglehetősen kevés időre jelenik meg a képernyőn, magabiztosan hozza a sejtelmes, démoni figurát, akinek jóval több köze van a hotelban történő szörnyűségekhez, mint ahogy ez a kezdetekben tűnik. A főhőst alakító John Cusack szintén kihozza a szerepből, ami kihozható, egy órán át egyedüli szereplőként kell fölvennie a küzdelmet a rémségekkel a klausztrofóbiás környezetben, és képes fölnőni a feladathoz, hogy szinte végig egymaga vigye hátán a filmet. Ettől azonban az 1408 nem hat revelációs erővel, a nézőnek valahogy folyamatosan A ragyogás újratöltve-érzése van a film közben.
1408. Amerikai horrorfilm, 2007, 94 perc. Rendezte: Mikael Hafström. Szereplők: John Cusack, Samuel L. Jackson, Jasmine Jessica Anthony, Christopher Carey. Írta: Stephen King novellája alapján Matt Greenberg. Kép: Benoit Delhomme. Zene: Gabriel Yared. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3. n
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.