Fotó: Facebook/Maros Sefcovic
Az Európai Bizottság azon fog fáradozni 2022-ben, hogy Európa környezetkímélőbb, méltányosabb, digitalizáltabb és ellenállóképesebb kontinenssé váljon a koronavírus-világjárvány utáni időszakban – közölte Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja a brüsszeli testület jövő évi munkaprogramjának bemutatásakor.
2021. október 20., 08:422021. október 20., 08:42
Sefcovic elmondta, a munkaprogram egyrészről tükrözi a világjárvány által okozott, példa nélküli válsághelyzet tanulságait, másrészről különös figyelmet fordít a fiatal generációra, összhangban azzal a bizottsági javaslattal, hogy 2022 legyen az ifjúság európai éve. Mint elhangzott, a brüsszeli testület célja, hogy az Európai Unió a világjárványból megerősödve álljon talpra, megragadva a zöld és digitális átállás kínálta lehetőségeket.
Ennek érdekében olyan lépéseket tesz a kibocsátásmentes mobilitás irányába, mint például a nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak felülvizsgálata és a víz- és levegőminőség javítását célzó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv nyomon követése.
A digitális átállás tekintetében egyebek mellett meg kívánja teremteni a jogszabályi keretét annak, hogy
A napirenden kiemelt helyet foglal el a digitális készségek iskolai fejlesztése is.
A Bizottság a megfelelő minimumjövedelemre vonatkozó kezdeményezés révén meg kívánja erősíteni a gazdasági sokkok enyhítéséhez elengedhetetlen szociális védőhálót, valamint javaslatokat fog tenni az azonnali fizetés elterjedésének elősegítése, illetve az uniós vállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében.
A végrehajtó testület emellett erősíteni kívánja az EU egyedülálló globális vezető szerepét,
Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály előterjesztésével pedig Brüsszel további lépéseket fog tenni a média szabadságának és sokszínűségének védelme érdekében, illetve továbbra is védeni fogja az EU hatékony működése szempontjából központi jelentőségű jogállamiságot – közölte az uniós biztos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!