Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Rövid idő alatt józanította ki a túlzott zöldpolitikából Európát az energiaválság. Az ukrajnai orosz invázió által felerősített krízishelyzet, az oroszországi olajtól és gáztól való fokozatos függetlenedés terve gyorsan megváltoztatta az utóbbi években az energiatermelésből gyakorlatilag kitiltott szén megítélését.
2022. június 21., 19:302022. június 21., 19:30
Az Európai Unió széntüzelésű villamosenergia-termelése 19 százalékkal, minden más energiaforrásnál gyorsabban emelkedett 2021 negyedik negyedévében, miután nőtt az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség, amely végül az idén február végi orosz agresszióval csúcsosodott ki. Az európai erőművek a magas gázárak és az orosz földgáztól való függés miatt ötvenegy százalékkal több szenet égettek el március első hetében, mint egy évvel korábban – írta a Bloomberg a Fraunhofer ISE adataira hivatkozva.
„Veszélybe kerülhet a földgázellátás a téli fűtési szezonban Németországban az orosz gázexport visszafogása miatt” – áll a német gazdasági minisztérium elemzésében.
Az ARD köztelevízió által ismertetett dokumentumban a tárca vezetője, a Zöldek nevű pártot erősítő Robert Habeck kifejtette, a földgázpiacon tapasztalható feszültség és drágulás Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának tulajdonítható. Szerinte az áramtermelésben a földgáz arányát akkor lehet csökkenteni, ha bővítik a szénalapú termelést. Ezért a leállított és tartalékba helyezett szénerőművek üzemeltetőinek már most fel készülniük arra, hogy a lehető leghamarabb be tudják indítani a termelést – idézte az MTI a tárcavezetőt.
„A szénerőművi áramtermelés felfuttatása környezetvédelmi szempontból keserű fejlemény, de ebben a helyzetben elkerülhetetlen ahhoz, hogy csökkenjen a földgázfogyasztás” – fejtette ki a Zöldek politikusa.
Ausztriában a kormány vasárnap megállapodott a Verbund villamosenergia-társasággal, miszerint egy gáztüzelésű tartalék erőművet úgy alakítanak át, hogy széntüzelésű energiát termelhessenek, ha Oroszország korlátozott gázellátása energia-vészhelyzethez vezetne. Karl Nehammer kancellár hivatala a Reuters szerint azt közölte, hogy az állami tulajdonú cég rábólintott a dél-stájerországi régióban lévő, bezárt, de készenlétben lévő mellachi erőmű szénalapú átállítására.
Görögország legnagyobb szénbányájában ismét mindennapossá váltak az irányított robbanások és a hatalmas sziklakotrók zúgása. Megnövekedett a széntermelés az észak-görögországi Kozani város közelében – számolt be az Economedia portál. Az ország évtizedeken keresztül a lignit kitermelésére alapozott, de az elmúlt években felgyorsította a régebbi erőművek leállítására vonatkozó terveket, és azt ígérte, hogy 2030-ra a megújuló energiaforrások kerülnek előtérbe.
A legnagyobb nyílt lignitbánya közelében készült el nemrég Európa egyik legnagyobb napelemparkja. Az új napelemüzem felavatásakor Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök bejelentette, hogy 2024-ig ötven százalékkal növelik a lignittermelést a tartalékok felhalmozása érdekében. Leállították ugyanakkor az újabb széntüzelésű erőművek kivonásának terveit.
A hivatalos terv az, hogy 2049-re véget vetnek a szénhasználatnak, mindössze egy évvel a valamennyi tagállamra kiterjedő klímasemleges EU előtt. Most azonban még ezt a távoli célpontot is megkérdőjelezik.
„Szeretnénk, ha a szénenergia sokkal hosszabb ideig működne Lengyelországban, mint 2049-ben” – mondta Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes áprilisban. Csehországban az eredeti terv szerint 2033-ig beszüntetik a szénbányászatot. Az ország két széntüzelésű erőműve jövőre tért volna át a gázra, de ezt az ütemezést most újratárgyalják. Prága arról is döntött, hogy elhalasztja a régi széntüzelésű erőművek kétéves tilalmát.
„A háború mellett igen komoly energiaválság is sújtja Európát, ami sajnos Romániát sem kerülte el. Egész Európában keresik a megoldásokat az orosz gáz- és kőolajimport mértékének a csökkentésére, és nekünk is azonnali, racionális lépéseket kell tennünk az ország külső energiafüggőségének megszüntetése érdekében. Azon dolgozunk, hogy sürgősségi eljárásban minél több energiatermelő egységet lehessen befejezni Romániában. Idén be kell indulnia minden olyan berendezésnek, amely ma közel áll az üzembe helyezéshez” – írta egy márciusi Facebook-bejegyzésében Tánczos Barna.
„Ez a megoldás azt a célt szolgálja, hogy mihamarabb önállósuljon a hazai energiatermelő rendszer, ezen hőerőművek addig fognak működni, amíg a környezetkímélő, megújuló energiát felhasználó technológiák széles körű elterjedése és hatékonysága biztosított lesz” – fogalmazott az RMDSZ-es tárcavezető.
Veszélybe kerülhet a földgázellátás a téli fűtési szezonban Németországban az orosz gázexport visszafogása miatt – áll a német gazdasági minisztérium egy vasárnap kiszivárgott elemzésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!