Lehet még több is. Zelenszkij az orosz stratégiai bombázók ellenihez hasonló akciókat helyezett kilátásba
Fotó: SZBU
Orosz területen végrehajtott további katonai műveleteket helyezett kilátásba Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap az amerikai ABC televízióban sugárzott interjúban.
2025. június 09., 10:592025. június 09., 10:59
Zelenszkij a Kijevben rögzített, „This week” című műsorban sugárzott interjúban kifejtette, hogy az orosz támadásokkal szemben csak erővel lehet fellépni, és úgy vélte, hogy
Hozzátette, hogy az ukrán elemzések szerint az orosz légibázisok elleni dróntámadás az orosz stratégiai légierő mintegy harmadát semmisítette meg.
Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy az orosz elnök nem érdekelt a békében, és csak az Egyesült Államok által vezetett – és az európai szövetségesek által támogatott – „kemény nyomásra” lehetnek képesek Vlagyimir Putyint „pragmatikus” gondolkodásra késztetni, aminek nyomán az orosz fél felhagy a háborúval.
„Meg vagyok győződve arról, hogy az Egyesült Államok elnökének megvan minden hatalma és eszköze ahhoz, hogy fellépjen”
– fogalmazott az ukrán államfő.
Egyben kifejtette, hogy az amerikai elnök számára fontos az üzlet, amivel Donald Trump felvetésére reagált az amerikai-orosz gazdasági kapcsolatok fejlesztésének igényéről.
Volodimir Zelenszkij további súlyos szankciókat sürgetett Oroszország ellen, és kifejtette, hogy az Egyesült Államok büntetőintézkedései nélkül nincs igazi hatásuk a hasonló lépéseknek. Volodimir Zelenszkij arra a szankciós törvénytervezetre utalt, amit az amerikai Kongresszus szenátusában készítettek elő, és, ami 500 százalékos vámot tartalmaz minden olyan országgal szemben az Egyesült Államok részéről, amely orosz energiahordozókat vásárol.
Arra a kérdésre, hogy Donald Trump téved-e az orosz elnök szándékait illetően, Volodimir Zelenszkij azt hangoztatta, hogy
Véleményét azzal támasztotta alá, hogy az ukránok sokkal jobban értik az orosz mentalitást, mint az amerikaiak.
Újabb orosz légitámadások Ukrajna ellen, az ukránok dróncsapással válaszoltak
Oroszország hétfőre virradóra újabb nagyszabású támadást indított Ukrajna ellen, drónokkal és rakétákkal támadva városokat szerte az országban.
Az északnyugat-ukrajnai Rivnéből, a frontvonaltól távol eső városból több robbanásról érkezett jelentés a folyamatos drón- és rakétatámadás közepette.
A tömeges csapás röviddel azután következett be, hogy Oroszország pénteken egyetlen éjszaka alatt 452 drónt és 45 rakétát lőtt ki Ukrajnára – ez a háború egyik legnagyobb légitámadása volt. A Kreml azt állította, hogy a bombázás megtorlás volt Kijevnek az orosz stratégiai repülőgépek elleni, Pókháló hadműveletnek nevezett dróncsapásáért.
Az ukrán légierő ész éjszakára légiriadót rendelt el, több régiót figyelmeztetve a ballisztikus rakéták és a Sahed típusú támadó drónok fenyegetésére.
Kijevből és Rivnéből robbanásokat jelentettek.
A Lengyel Fegyveres Erők Műveleti Parancsnoksága közölte, hogy a nyugat-ukrajnai orosz légitámadásokra válaszul vadászgépek szálltak fel.
Timur Tkacsenko, a kijevi városi katonai közigazgatás vezetője arról számolt be, hogy a támadásban megrongálódott egy irodaház a főváros Darnyica kerületében.
A Reuters vasárnap arról számolt be, hogy az Egyesült Államok arra számít, hogy Oroszország az elkövetkező napokban további nagyszabású csapássorozatot mér Ukrajnára Moszkva „aszimmetrikus” válaszának részeként a Pókháló hadműveletre.
A Kreml megtorlása nagy értékű kormányzati helyszíneket, például közigazgatási épületeket vagy hírszerzési létesítményeket vehet célba – mondta egy nyugati diplomáciai forrás.
Mint arról beszámoltunk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) június 1-jén merész tömeges dróntámadást hajtott végre négy kulcsfontosságú orosz légi támaszpont ellen, amely a jelentések szerint 41 katonai repülőgépet rongált meg, köztük azokat a nehézbombázókat, amelyeket Moszkva az ukrán városok elleni támadások végrehajtására használ.
A művelet megtervezése és végrehajtása 18 hónapig tartott, és állítólag 7 milliárd dolláros kárt okozott Oroszország légi flottájának.
Eközben Ukrajna oroszországi célpontokat támadott hétfőre virradóra.
Robbanások és hatalmas tüzek követték a Csuvas Köztársaságban található oroszországi Csebokszari városa elleni dróntámadást – jelentették orosz Telegram hírcsatornák hétfőn a kora reggeli órákban.
Az ukrán drónok egy korábbi, márciusi támadás során állítólag egy Csetbokszariban található olajraktárat vettek célba.
A helyi lakosok által készített videofelvételeken, amelyek állítólag a hétfői csapást mutatják, füst és lángok láthatók Csebokszari fölött. Az Astra orosz független hírügynökség által közzétett egyik videón az látható, amint egy drón megközelíti a célpontot, majd becsapódik, és újabb robbanást okoz.
Az éjszakai oroszországi dróncsapások miatt a jelentések szerint repülési korlátozásokat vezettek be Kazany, Nyizsnyij Novgorod, Szaratov és Tambov repülőterein.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
Több mint fél éve tart az egyik legbrutálisabb erdélyi gyilkossági ügy elkövetőjének hajszája. A mezőméhesi baltás gyilkost, aki volt élettársát meggyilkolta, majd felgyújtotta, eddig sem Romániában, sem Magyarországon nem sikerült kézre keríteni.
A külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy kapcsolatban áll egy román állampolgárral, aki a Spanyolországban történt vasúti balesetben érintett vonatok egyikén utazott.
Románia azon mintegy 60 ország között van, amelyeket Donald Trump amerikai elnök meghívott egy új nemzetközi kezdeményezésbe, a béketanácsába.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint nem a nyomásgyakorlás, hanem a tisztelet és a partneri viszony a szövetségi rendszerek tartós fennmaradásának alapja.
Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah szombaton elismerte, hogy a több mint két héten át tartó zavargások során több ezer iráni vesztette életét.
Az ukrán és az amerikai tisztségviselők a davosi Világgazdasági Fórumon folytatják a békeajánlatról szóló tárgyalásokat – jelentette be vasárnap Rusztem Umerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.
Mette Frederiksen dán kormányfő leszögezte: „Európát nem lehet zsarolni”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!