Bizonytalanság. Zelenszkij (képünkön Boris Pistorius német védelmi miniszterrel) szerint ha az Egyesült Államok csökkenti a katonai támogatást, nehéz lesz pótolni
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az ukrán erők fokozatosan visszaszorítják az orosz csapatokat a Szumi terület egyes részeiről – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a térségben a határon átnyúló támadások eszkalálódása kapcsán.
2025. június 13., 08:582025. június 13., 08:58
2025. június 13., 08:582025. június 13., 08:58
„Ma jelentés érkezett Szirszkij (Olekszandr) főparancsnoktól – a frontról és mindenekelőtt a pokrovszki irányról, a kurszki hadműveletről, a Szumi terület határ menti részéről” – mondta Zelenszkij egy videóbeszédben.
– mondta.
A nyilatkozat az északkeleti határ mentén hetek óta tartó intenzívebb orosz offenzíva nyomán hangzott el. Az orosz csapatok azóta nyomultak előre a Szumi területen, hogy Ukrajna márciusban kivonult az oroszországi Kurszki területen lévő állásainak nagy részéből.
Május 31-ig 213 településen rendelték el a kötelező evakuálást.
Májusban Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította hadseregét, hogy hozzon létre egy úgynevezett „biztonsági pufferzónát” az ukrán határ mentén, Zelenszkij pedig május 28-án azt mondta, hogy Moszkva 50 ezer katonát vonultatott fel Szumi közelében.
A Bildnek adott június 12-i interjújában Zelenszkij elutasította Moszkva állításait a jelentős területi nyereségekről, és „orosz narratívának” nevezte, amelynek célja a globális közvélemény alakítása. Hangsúlyozta, hogy az ukrán erőknek közel három hétig sikerült visszatartaniuk egy újabb offenzívát.
Június 3-án a Szumi városára mért orosz csapások hat embert megöltek és 28-at megsebesítettek, köztük gyerekeket.
Egyébként Zelenszkij csütörtökön Kijevben kijelentette, hogy részt tervez venni a hét legfejlettebb ipari ország (G7) jövő heti csúcstalálkozóján Kanadában, és reméli, hogy a tanácskozás szünetében módja nyílik majd Donald Trump amerikai elnökkel is találkozni.
Az ukrán elnök az ukrán fővárosba látogató Boris Pistorius német védelmi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az Alberta tartománybeli Kananaskisban június 15-én kezdődő G7-csúcstalálkozón az Ukrajnának szánt támogatás folytatásáról, az Oroszország elleni szankciókról és a jövőbeli kijevi újjáépítési tervek finanszírozásáról kíván tárgyalni.
„A végső döntés mindenképpen a Fehér Házé, az Egyesült Államok elnökétől függ” – mondta Zelenszkij az Oroszország elleni további szankciók esetleges bevezetésére utalva.
Zelenszkij kijelentette, hogy
Hozzátette, hogy Ukrajna bővíteni kívánja a fegyvergyártási együttműködést Németországgal. „Finanszírozásra van szükségünk (…) Németország egyike azon országoknak, ahol ezt megértik, ahol ismerik a szabályokat, és mindig azt teszik, amit mondanak” – jelentette ki az ukrán elnök.
Pistorius, aki csütörtök reggel érkezett váratlan látogatásra az ukrán fővárosba, közölte, hogy az Ukrajnának nyújtott német katonai támogatás összege idén elérte a 7 milliárd eurót és további 1,9 milliárd euró vár parlamenti jóváhagyásra.
Az ukrán elnök és a német védelmi miniszter a tárgyalások után azt is bejelentette, hogy
Németország pénzzel, Ukrajna pedig az Oroszországgal vívott háborúban szerzett technikai szakértelemmel járul hozzá a tervhez – közölték. Zelenszkij elmondta, hogy a terv végrehajtásával egy speciális németországi vállalatot bíznak meg, a gyártás várhatóan mind Ukrajnában, mind Németországban történik majd. Az ukrán kormány becslései szerint a hazai fegyvergyártás kihasználatlan kapacitása évi mintegy 30 milliárd euró.
Pistorius a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva leszögezte, hogy
Mindeközben Vlagyimir Putyin orosz elnök a 2027–2036 közötti állami fegyverkezési programról csütörtökön megtartott tanácskozáson kijelentette: több mint 80 ezer légi célt, köztük mintegy 7500 korszerű műveleti-harcászati rakétát és manőverező robotrepülőgépet semmisített meg a „különleges hadművelet” kezdete óta az orosz légvédelem.
Putyin szerint az új orosz állami fegyverkezési programnak biztosítania kell egy univerzális légvédelmi rendszer létrehozását, amely típusuktól függetlenül hatékonyan lesz képes megsemmisíteni a célokat.
„A különleges hadművelet megmutatta, hogy a légitámadás és légiharc szerepe, taktikája és alkalmazásának mértéke, sőt maga az eszközeinek skálája is jelentősen megváltozott a mai harci körülmények között. Mind mennyiségi, mind minőségi növekedés történt. Arról nem is beszélve, hogy a különböző típusú és osztályú repülőgépek, beleértve a pilótanélküli repülőgépeket is, folyamatosan fejlődnek. (…) Ezért rendkívül fontos az ilyen támadó eszközök hatékony semlegesítése és a belőlük fakadó fenyegetések elleni fellépés” – mondta.
Rámutatott, hogy gyorsan növekszik a pilótanélküli repülőeszközök harci alkalmazásának hatékonysága a felderítésben, tüzérségelhárító és rádióelektronikai harcban, valamint az elaknásításban és aknamentesítésében. Konkrétumként említette meg, hogy orosz drónkezelők semmisítették vagy rongálták meg az ellenséges haditechnika és objektumok 50 százalékát.
Megismételte, hogy
Sürgette a gyors és minőségi fejlesztés biztosítását.
„Tudjuk, hogyan működik az ellenség. De összességébe véve, nem gondolom, hogy bármilyen téren is lemaradnánk. Sőt, úgy vélem, hogy széleskörű tapasztalatokat szereztünk ennek a fegyvernemnek a létrehozásához. A kiképzésről, a modern, a harci képességeinket megerősítő eszközök gyártásáról és szállításáról van szó” – mondta.
Ugyancsak
amihez, mint mondta, időben és maradéktalanul be kell fejezni a különböző rendeltetésű űreszközök csoportosulásainak kialakítását. Sürgette digitális technológiák és mesterséges intelligencia bevezetését a fegyverrendszerekbe, új fizikai elveken működő fegyverrendszerek, valamint szárazföldi és tengeri robotkomplexumok kifejlesztését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!