Zelenszkij szerint az ukránok visszaszorítják az oroszokat Szumiban

– mondta.

A nyilatkozat az északkeleti határ mentén hetek óta tartó intenzívebb orosz offenzíva nyomán hangzott el. Az orosz csapatok azóta nyomultak előre a Szumi területen, hogy Ukrajna márciusban kivonult az oroszországi Kurszki területen lévő állásainak nagy részéből.

Május 31-ig 213 településen rendelték el a kötelező evakuálást.

Májusban Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította hadseregét, hogy hozzon létre egy úgynevezett „biztonsági pufferzónát” az ukrán határ mentén, Zelenszkij pedig május 28-án azt mondta, hogy Moszkva 50 ezer katonát vonultatott fel Szumi közelében.

A Bildnek adott június 12-i interjújában Zelenszkij elutasította Moszkva állításait a jelentős területi nyereségekről, és „orosz narratívának” nevezte, amelynek célja a globális közvélemény alakítása. Hangsúlyozta, hogy az ukrán erőknek közel három hétig sikerült visszatartaniuk egy újabb offenzívát.

Június 3-án a Szumi városára mért orosz csapások hat embert megöltek és 28-at megsebesítettek, köztük gyerekeket.

Egyébként Zelenszkij csütörtökön Kijevben kijelentette, hogy részt tervez venni a hét legfejlettebb ipari ország (G7) jövő heti csúcstalálkozóján Kanadában, és reméli, hogy a tanácskozás szünetében módja nyílik majd Donald Trump amerikai elnökkel is találkozni.

Az ukrán elnök az ukrán fővárosba látogató Boris Pistorius német védelmi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az Alberta tartománybeli Kananaskisban június 15-én kezdődő G7-csúcstalálkozón az Ukrajnának szánt támogatás folytatásáról, az Oroszország elleni szankciókról és a jövőbeli kijevi újjáépítési tervek finanszírozásáról kíván tárgyalni.

„A végső döntés mindenképpen a Fehér Házé, az Egyesült Államok elnökétől függ” – mondta Zelenszkij az Oroszország elleni további szankciók esetleges bevezetésére utalva.

Zelenszkij kijelentette, hogy

Hozzátette, hogy Ukrajna bővíteni kívánja a fegyvergyártási együttműködést Németországgal. „Finanszírozásra van szükségünk (…) Németország egyike azon országoknak, ahol ezt megértik, ahol ismerik a szabályokat, és mindig azt teszik, amit mondanak” – jelentette ki az ukrán elnök.

Pistorius, aki csütörtök reggel érkezett váratlan látogatásra az ukrán fővárosba, közölte, hogy az Ukrajnának nyújtott német katonai támogatás összege idén elérte a 7 milliárd eurót és további 1,9 milliárd euró vár parlamenti jóváhagyásra.

Az ukrán elnök és a német védelmi miniszter a tárgyalások után azt is bejelentette, hogy

Németország pénzzel, Ukrajna pedig az Oroszországgal vívott háborúban szerzett technikai szakértelemmel járul hozzá a tervhez – közölték. Zelenszkij elmondta, hogy a terv végrehajtásával egy speciális németországi vállalatot bíznak meg, a gyártás várhatóan mind Ukrajnában, mind Németországban történik majd. Az ukrán kormány becslései szerint a hazai fegyvergyártás kihasználatlan kapacitása évi mintegy 30 milliárd euró.

Pistorius a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva leszögezte, hogy

Mindeközben Vlagyimir Putyin orosz elnök a 2027–2036 közötti állami fegyverkezési programról csütörtökön megtartott tanácskozáson kijelentette: több mint 80 ezer légi célt, köztük mintegy 7500 korszerű műveleti-harcászati rakétát és manőverező robotrepülőgépet semmisített meg a „különleges hadművelet” kezdete óta az orosz légvédelem.

Putyin szerint az új orosz állami fegyverkezési programnak biztosítania kell egy univerzális légvédelmi rendszer létrehozását, amely típusuktól függetlenül hatékonyan lesz képes megsemmisíteni a célokat.

„A különleges hadművelet megmutatta, hogy a légitámadás és légiharc szerepe, taktikája és alkalmazásának mértéke, sőt maga az eszközeinek skálája is jelentősen megváltozott a mai harci körülmények között. Mind mennyiségi, mind minőségi növekedés történt. Arról nem is beszélve, hogy a különböző típusú és osztályú repülőgépek, beleértve a pilótanélküli repülőgépeket is, folyamatosan fejlődnek. (…) Ezért rendkívül fontos az ilyen támadó eszközök hatékony semlegesítése és a belőlük fakadó fenyegetések elleni fellépés” – mondta.

Rámutatott, hogy gyorsan növekszik a pilótanélküli repülőeszközök harci alkalmazásának hatékonysága a felderítésben, tüzérségelhárító és rádióelektronikai harcban, valamint az elaknásításban és aknamentesítésében. Konkrétumként említette meg, hogy orosz drónkezelők semmisítették vagy rongálták meg az ellenséges haditechnika és objektumok 50 százalékát.

Megismételte, hogy

Sürgette a gyors és minőségi fejlesztés biztosítását.

„Tudjuk, hogyan működik az ellenség. De összességébe véve, nem gondolom, hogy bármilyen téren is lemaradnánk. Sőt, úgy vélem, hogy széleskörű tapasztalatokat szereztünk ennek a fegyvernemnek a létrehozásához. A kiképzésről, a modern, a harci képességeinket megerősítő eszközök gyártásáról és szállításáról van szó” – mondta.

Ugyancsak

amihez, mint mondta, időben és maradéktalanul be kell fejezni a különböző rendeltetésű űreszközök csoportosulásainak kialakítását. Sürgette digitális technológiák és mesterséges intelligencia bevezetését a fegyverrendszerekbe, új fizikai elveken működő fegyverrendszerek, valamint szárazföldi és tengeri robotkomplexumok kifejlesztését.