
Tartják magukat? Az ukrán elnök szerint az ukrán csapatoknak sikerült stabilizálniuk a frontot Harkivban
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az ukrán erők szilárdabb pozíciókat szereztek Harkiv területen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap este tartott beszédében.
2024. május 20., 09:452024. május 20., 09:45
Mint arról beszámoltunk, Oroszország május 10-én újabb offenzívát indított a Harkivi terület északi részén Lipci és Vovcsanszk felé, amely kevesebb mint 5 kilométerre van az orosz határtól és mintegy 50 kilométerre Harkiv városától.
Zelenszkij elmondta, hogy az aktuális helyzetről szóló jelentést Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnoktól kapta, aki jelenleg a frontvonalban lévő rohamdandárokkal tartózkodik.
– mondta Zelenszkij.
Zelenszkij azt is elmondta, hogy Ukrajna sikeresen visszaverte az orosz támadásokat a Donyecki területen, beleértve a Csasziv Jar város melletti területet, amely az egyik fő stratégiai célponttá vált.
Az orosz csapatok nem érték el céljukat, hogy az ukrán erőket a teljes frontvonal mentén szétszórák a Harkivi és a Donyecki területen – tette hozzá az elnök.
Oroszország május közepén induló offenzívája a Harkivi területen egy több hullámból álló támadássorozat első hulláma lehet, és az orosz erők célba vehetik a régió fővárosát, Harkivot – mondta Zelenszkij az AFP-nek adott pénteki interjújában.
Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője, Kijlo Budanov korábban azt sugallta, hogy az orosz erők hasonló offenzívát indíthatnak Szumi területen, amikor a feltételek kedvezőbbek lesznek.
Eközben Grant Shapps brit védelmi miniszter a Sun című napilapnak adott interjújában arról beszélt: a brit kormány májusban 100 rakétát szállít Kijevnek.
Shapps szerint
Az Egyesült Királyság védelmi minisztere szerint minden, ami számunkra kedves, „veszélybe kerül”, ha a nyugati szövetségesek hagyják, hogy Ukrajna Vlagyimir Putyin orosz elnök „zsarnoki uralma” alá kerüljön.
„A meleg szavak nem elegendőek. Minden nemzetnek, amely értékeli a szabadságát, fel kell lépnie, és a lehető leggyorsabban meg kell adnia, amit tud, hogy az ukrán fegyveres erők vissza tudják verni az illegális inváziót” – mondta Shapps.
– olvasható a Sun cikkében.
London emellett több mint 30 raklapnyi alkatrészt is küldött Kijevnek, köztük aknamentesítő felszerelést, több mint egymillió lőszert kézifegyverekhez, 20 Viking páncélozott kétéltű járművet és több mint 4000 darab katonai ruházatot.
Shapps hozzátette, hogy
„Elköteleztük magunkat amellett, hogy 2030-ra elérjük a GDP 2,5 százalékát a védelmi kiadásokra, és ez az első előleg” – mondta Shapps.
Az Egyesült Királyság az Egyesült Államokkal és Németországgal együtt következetesen határozott támogatásáról biztosította Ukrajnát.
Az ország 2022 februárja óta 12,5 milliárd font (15,6 milliárd dollár) támogatást ígért Ukrajnának, amelyből 7,6 milliárd font (9,5 milliárd dollár) katonai támogatás.
Ukrajna más nagy hatótávolságú rakétákat is kapott, például a Storm Shadowt az Egyesült Királyságtól és a francia gyártmányú SCALP-ot, és április 25-én jelentették, hogy az Egyesült Államok titokban több mint 100 nagy hatótávolságú ATACMS rakétát küldött Kijevnek.
– állítják a Bild meg nem nevezett német és ukrán forrásai.
„Azt szeretném, ha minden partnerünk, beleértve Németországot is, élne azzal a lehetőséggel, hogy ezeket a nagy hatótávolságú fegyvereket rendelkezésre bocsássa” – mondta Shapps a Sky Newsnak adott vasárnapi interjúban.
A Storm Shadow és a SCALP rakéták, amelyekkel Ukrajna jelenleg rendelkezik, valamint az ATACMS újabb modelljei legfeljebb 300 kilométerre repülnek.
Ezeket úgy tervezték, hogy föld alatti és védett célpontokat is eltaláljanak.
Ezek az előnyök lehetővé tennék Kijev számára, hogy a megszállt Ukrajnán belül mélyebben fekvő célpontokat találjon el, beleértve a Krími hidat, amely az orosz erők számára kritikus fontosságú utánpótlási és szállítási útvonal.
Megtorlással fenyegette meg az Ukrajnában harcoló román és moldovai állampolgárokat Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
szóljon hozzá!