
Tartják magukat? Az ukrán elnök szerint az ukrán csapatoknak sikerült stabilizálniuk a frontot Harkivban
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az ukrán erők szilárdabb pozíciókat szereztek Harkiv területen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap este tartott beszédében.
2024. május 20., 09:452024. május 20., 09:45
Mint arról beszámoltunk, Oroszország május 10-én újabb offenzívát indított a Harkivi terület északi részén Lipci és Vovcsanszk felé, amely kevesebb mint 5 kilométerre van az orosz határtól és mintegy 50 kilométerre Harkiv városától.
Zelenszkij elmondta, hogy az aktuális helyzetről szóló jelentést Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnoktól kapta, aki jelenleg a frontvonalban lévő rohamdandárokkal tartózkodik.
– mondta Zelenszkij.
Zelenszkij azt is elmondta, hogy Ukrajna sikeresen visszaverte az orosz támadásokat a Donyecki területen, beleértve a Csasziv Jar város melletti területet, amely az egyik fő stratégiai célponttá vált.
Az orosz csapatok nem érték el céljukat, hogy az ukrán erőket a teljes frontvonal mentén szétszórák a Harkivi és a Donyecki területen – tette hozzá az elnök.
Oroszország május közepén induló offenzívája a Harkivi területen egy több hullámból álló támadássorozat első hulláma lehet, és az orosz erők célba vehetik a régió fővárosát, Harkivot – mondta Zelenszkij az AFP-nek adott pénteki interjújában.
Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője, Kijlo Budanov korábban azt sugallta, hogy az orosz erők hasonló offenzívát indíthatnak Szumi területen, amikor a feltételek kedvezőbbek lesznek.
Eközben Grant Shapps brit védelmi miniszter a Sun című napilapnak adott interjújában arról beszélt: a brit kormány májusban 100 rakétát szállít Kijevnek.
Shapps szerint
Az Egyesült Királyság védelmi minisztere szerint minden, ami számunkra kedves, „veszélybe kerül”, ha a nyugati szövetségesek hagyják, hogy Ukrajna Vlagyimir Putyin orosz elnök „zsarnoki uralma” alá kerüljön.
„A meleg szavak nem elegendőek. Minden nemzetnek, amely értékeli a szabadságát, fel kell lépnie, és a lehető leggyorsabban meg kell adnia, amit tud, hogy az ukrán fegyveres erők vissza tudják verni az illegális inváziót” – mondta Shapps.
– olvasható a Sun cikkében.
London emellett több mint 30 raklapnyi alkatrészt is küldött Kijevnek, köztük aknamentesítő felszerelést, több mint egymillió lőszert kézifegyverekhez, 20 Viking páncélozott kétéltű járművet és több mint 4000 darab katonai ruházatot.
Shapps hozzátette, hogy
„Elköteleztük magunkat amellett, hogy 2030-ra elérjük a GDP 2,5 százalékát a védelmi kiadásokra, és ez az első előleg” – mondta Shapps.
Az Egyesült Királyság az Egyesült Államokkal és Németországgal együtt következetesen határozott támogatásáról biztosította Ukrajnát.
Az ország 2022 februárja óta 12,5 milliárd font (15,6 milliárd dollár) támogatást ígért Ukrajnának, amelyből 7,6 milliárd font (9,5 milliárd dollár) katonai támogatás.
Ukrajna más nagy hatótávolságú rakétákat is kapott, például a Storm Shadowt az Egyesült Királyságtól és a francia gyártmányú SCALP-ot, és április 25-én jelentették, hogy az Egyesült Államok titokban több mint 100 nagy hatótávolságú ATACMS rakétát küldött Kijevnek.
– állítják a Bild meg nem nevezett német és ukrán forrásai.
„Azt szeretném, ha minden partnerünk, beleértve Németországot is, élne azzal a lehetőséggel, hogy ezeket a nagy hatótávolságú fegyvereket rendelkezésre bocsássa” – mondta Shapps a Sky Newsnak adott vasárnapi interjúban.
A Storm Shadow és a SCALP rakéták, amelyekkel Ukrajna jelenleg rendelkezik, valamint az ATACMS újabb modelljei legfeljebb 300 kilométerre repülnek.
Ezeket úgy tervezték, hogy föld alatti és védett célpontokat is eltaláljanak.
Ezek az előnyök lehetővé tennék Kijev számára, hogy a megszállt Ukrajnán belül mélyebben fekvő célpontokat találjon el, beleértve a Krími hidat, amely az orosz erők számára kritikus fontosságú utánpótlási és szállítási útvonal.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
szóljon hozzá!