Zelenszkij: Moszkva megtévesztő akciója a tűzszüneti feltételek bemutatásának halogatása

– vélekedett Zelenszkij a Reuters szerint.

Mint arrról beszámoltunk, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán közölte, hogy Moszkva kidolgozott egy memorandumot, amelyben felvázolja a három éve tartó ukrajnai konfliktus rendezésére vonatkozó álláspontját.

Javasolta, hogy a közvetlen tárgyalások második fordulójára hétfőn kerüljön sor, ismét a törökországi Isztambulban.

Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki mindkét féllel jó kapcsolatokat ápol, újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország újabb tárgyalásokra való felkérése megerősítette Ankara béke iránti reményét.

– közölte Erdogan irodája.

Washingtonban a Fehér Ház közölte, hogy Trump, aki mindkét felet sürgette, hogy haladjanak a megállapodás felé, reméli, hogy a tervezett isztambuli találkozót megtartják.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy Moszkva nem kapott választ Kijevtől arra vonatkozóan, hogy részt vesz-e a hétfőn Isztambulban tartandó tárgyalásokon.

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tihij azt mondta, hogy anélkül, hogy Oroszország memorandumának ismerete nélkül, Kijev arra a következtetésre jutna, hogy „valószínűleg irreális ultimátumokkal van tele, és félnek, hogy kiderül, hogy hátráltatják a békefolyamatot”.

Amikor megkérték, hogy kommentálja Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azon javaslatát, hogy Oroszországnak azonnal át kellene adnia a memorandumot, Peszkov „nem konstruktívnak” minősítette az ötletet.

„Itt vagy meg kell erősíteni a tárgyalások folytatására való készséget, vagy az ellenkezőjét kell tenni” – mondta Peszkov.

A TASZSZ hírügynökség által idézett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt mondta, hogy

Az első fordulóban az elnök tanácsadója, egy vezető diplomata, valamint magas rangú katonai és hírszerzési tisztviselők vettek részt.
Zelenszkij azt javasolta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozzon vele az első isztambuli ülésen. Putyin nem csatlakozott, ami arra késztette Zelenszkijt, hogy ő se vegyen részt, és egy tisztviselőkből álló küldöttséget delegáljon Ukrajna képviseletére.

Eközben az Egyesült Államok csütörtökön közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsával, hogy

Az Egyesült Államok azt szeretné, ha Oroszország beleegyezne egy 30 napos átfogó szárazföldi, légi, tengeri és kritikus infrastruktúrára vonatkozó tűzszünetbe. Az Oroszország és Ukrajna közötti közvetlen tárgyalások első, május 16-i fordulóján nem sikerült megállapodásra jutni a tűzszünetről, amelyet Moszkva szerint bizonyos feltételek teljesülése előtt lehetetlen elérni.

„Együtt akarunk működni Oroszországgal, beleértve ezt a békekezdeményezést és egy gazdasági csomagot is.

– mondta John Kelley, az Egyesült Államok megbízott helyettes nagykövete a Biztonsági Tanácsban.

„A most felajánlott megállapodás a lehető legjobb eredmény Oroszország számára. Putyin elnöknek el kell fogadnia az alkut” -–szögezte le.

Mint ismeretes, Donald Trump amerikai elnök januárban kezdte meg második hivatali idejét azzal a fogadalommal, hogy gyorsan véget vet Oroszország három éve tartó ukrajnai háborújának.

Kelley emlékeztetett, hogy az első amerikai lépés az volt, hogy azonnali, feltétel nélküli és átfogó tűzszünetre tett javaslatot, amelyet Ukrajna elfogadott, Oroszország viszont nem.

„Azóta sürgetjük Oroszországot, hogy fogadja el a tűzszünetet” – mondta.

„Ha Oroszország rossz döntést hoz ennek a katasztrofális háborúnak a folytatásáról, az Egyesült Államoknak fontolóra kell vennie, hogy visszalépjen a konfliktus befejezésére irányuló tárgyalási erőfeszítéseinkből” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy

Kelley elmondta, hogy miután Trump és Putyin a múlt héten telefonon beszélt egymással, Oroszországtól most azt várják, hogy nyújtson be egy olyan dokumentumot, amely nagy vonalakban felvázolja elképzeléseit a tűzszünetről a konfliktusban, amely akkor kezdődött, amikor Moszkva 2022 februárjában lerohanta szomszédját.

– mondta Kelley, aki elítélte Oroszország közelmúltbeli, Ukrajna elleni támadásait, amelyek nem a „békevágyról” tanúskodnak.

Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzia elmondta, hogy Moszkva folytatni kívánja a komoly, közvetlen tárgyalásokat Ukrajnával.

– mondta Nebenzia a Biztonsági Tanácsban.

Ukrajna helyettes ENSZ-nagykövete, Hrisztina Hajovisin szerint Oroszország „nem mutat valódi szándékot a háború befejezésére”, és sürgette az országokat, hogy szigorúbb szankciókat vezessenek be Moszkvával szemben.

„Ukrajna következetesen bizonyította elkötelezettségét a diplomácia iránt, és továbbra is nyitott minden olyan formátumra, amely kézzelfogható eredményeket hozhat” – mondta, de hozzátette, hogy Kijev soha nem fogja elismerni Oroszország igényét semmilyen megszállt ukrán területre.

„Nem tűrjük, hogy beavatkozzunk a szuverén döntésekbe, beleértve a védelmet vagy a szövetségeket is. Az agresszornak nem szabad megnyugodnia. Az ilyen kísérletek csak felbátorítják a jövőbeli agressziót” – mondta Hajovisin a tanács előtt.

A Fehér Ház szóvivője a jövő hétre tervezett újabb isztambuli közvetlen orosz-ukrán tárgyalással kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy az megtörténik, és megjegyezte, hogy ez megfelel annak, amire az amerikai elnök ösztönözte a két felet.
Hozzátette, későbbi bejelentés tárgya lehet, hogy az Egyesült Államok küld-e hivatalos képviselőt a kilátásba helyezett orosz-ukrán találkozóra.