
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Az ukrán államfő kizárta azt a forgatókönyvet, hogy Ukrajna lemondjon területekről Oroszország javára a békéért cserébe. Eközben újabb hadifogolycserét hajtottak végre a hadban álló felek.
2023. február 16., 21:582023. február 16., 21:58
2023. február 16., 22:252023. február 16., 22:25
Volodimir Zelenszkij a BBC-nek adott, csütörtökön közzétett interjújában úgy vélekedett: bármilyen kompromisszum, amely területekről való lemondással járna együtt, gyengébb állammá tenné Ukrajnát. Az ukrán államfő közölte, nem a területi engedmények, hanem a nyugati fegyverek hozzák el a békét, ugyanakkor szerinte már csak azért sincs értelme területet ajánlani Moszkvának a békéért, mert akkor az oroszok mindig újabb és újabb darabot követelnének az ukránok földjéből.
Az ukrán elnök szerint ugyanezen okból párbeszédre sincs lehetőség Putyinnal. Arról is beszélt, hogy az orosz tavaszi offenzíva már megkezdődött és több irányból is támadnak az orosz csapatok. Reményét fejezte ki, miszerint az ukrán hadsereg képes lesz visszaverni a támadásokat, majd megindítani a maga ellenoffenzíváját, ehhez azonban hazájának minél több nyugati fegyverre van szüksége. „Oroszország csak a fegyverek nyelvén ért” – fogalmazott. Volodimir Zelenszkij a csütörtök esti BBC-interjúban ugyanakkor kijelentette, hogy jelenleg Ukrajna fennmaradása és területi egységének megőrzése az egyetlen cél.
Ezzel egy időben újabb hadifogolycserét hajtott végre csütörtökön Ukrajna és Oroszország, ennek eredményeként száz katona és egy civil tért vissza a Kijev által ellenőrzött területre, százegy katona pedig Oroszországba – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint. „További fogva tartott ukránok szabadon engedését értük el. Ma száz katonánk és egy civil indul haza. A szabadon bocsátottak között vannak az ukrán nemzeti gárda, a határőrség és a fegyveres erők katonái. Közülük 94-en Mariupol védelmében vettek részt” – írta Jermak a Telegramon, hozzátéve, hogy a hadifoglyok közül sokan különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán erők a nap folyamán egy orosz tüzérségi alakulatra mértek csapást, és 13 támadást hajtottak végre a megszállók ellen. Ezenkívül a vezérkar közölte, hogy információi szerint az orosz megszállás alá került, Donyeck megyei Mariupolban az oroszok megkezdték a hajléktalanok mozgósítását.

Az elkövetkező nagyon intenzív időszakban a NATO-nak a nehézfegyverzet mellett lőszerrel is el kell látnia Ukrajnát – jelentette ki az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban Mircea Geoană.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
Több mint fél éve tart az egyik legbrutálisabb erdélyi gyilkossági ügy elkövetőjének hajszája. A mezőméhesi baltás gyilkost, aki volt élettársát meggyilkolta, majd felgyújtotta, eddig sem Romániában, sem Magyarországon nem sikerült kézre keríteni.
A külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy kapcsolatban áll egy román állampolgárral, aki a Spanyolországban történt vasúti balesetben érintett vonatok egyikén utazott.
Románia azon mintegy 60 ország között van, amelyeket Donald Trump amerikai elnök meghívott egy új nemzetközi kezdeményezésbe, a béketanácsába.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint nem a nyomásgyakorlás, hanem a tisztelet és a partneri viszony a szövetségi rendszerek tartós fennmaradásának alapja.
Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah szombaton elismerte, hogy a több mint két héten át tartó zavargások során több ezer iráni vesztette életét.
Az ukrán és az amerikai tisztségviselők a davosi Világgazdasági Fórumon folytatják a békeajánlatról szóló tárgyalásokat – jelentette be vasárnap Rusztem Umerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.
Mette Frederiksen dán kormányfő leszögezte: „Európát nem lehet zsarolni”.
szóljon hozzá!