Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Az ukrán államfő kizárta azt a forgatókönyvet, hogy Ukrajna lemondjon területekről Oroszország javára a békéért cserébe. Eközben újabb hadifogolycserét hajtottak végre a hadban álló felek.
2023. február 16., 21:582023. február 16., 21:58
2023. február 16., 22:252023. február 16., 22:25
Volodimir Zelenszkij a BBC-nek adott, csütörtökön közzétett interjújában úgy vélekedett: bármilyen kompromisszum, amely területekről való lemondással járna együtt, gyengébb állammá tenné Ukrajnát. Az ukrán államfő közölte, nem a területi engedmények, hanem a nyugati fegyverek hozzák el a békét, ugyanakkor szerinte már csak azért sincs értelme területet ajánlani Moszkvának a békéért, mert akkor az oroszok mindig újabb és újabb darabot követelnének az ukránok földjéből.
Az ukrán elnök szerint ugyanezen okból párbeszédre sincs lehetőség Putyinnal. Arról is beszélt, hogy az orosz tavaszi offenzíva már megkezdődött és több irányból is támadnak az orosz csapatok. Reményét fejezte ki, miszerint az ukrán hadsereg képes lesz visszaverni a támadásokat, majd megindítani a maga ellenoffenzíváját, ehhez azonban hazájának minél több nyugati fegyverre van szüksége. „Oroszország csak a fegyverek nyelvén ért” – fogalmazott. Volodimir Zelenszkij a csütörtök esti BBC-interjúban ugyanakkor kijelentette, hogy jelenleg Ukrajna fennmaradása és területi egységének megőrzése az egyetlen cél.
Ezzel egy időben újabb hadifogolycserét hajtott végre csütörtökön Ukrajna és Oroszország, ennek eredményeként száz katona és egy civil tért vissza a Kijev által ellenőrzött területre, százegy katona pedig Oroszországba – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint. „További fogva tartott ukránok szabadon engedését értük el. Ma száz katonánk és egy civil indul haza. A szabadon bocsátottak között vannak az ukrán nemzeti gárda, a határőrség és a fegyveres erők katonái. Közülük 94-en Mariupol védelmében vettek részt” – írta Jermak a Telegramon, hozzátéve, hogy a hadifoglyok közül sokan különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán erők a nap folyamán egy orosz tüzérségi alakulatra mértek csapást, és 13 támadást hajtottak végre a megszállók ellen. Ezenkívül a vezérkar közölte, hogy információi szerint az orosz megszállás alá került, Donyeck megyei Mariupolban az oroszok megkezdték a hajléktalanok mozgósítását.
Az elkövetkező nagyon intenzív időszakban a NATO-nak a nehézfegyverzet mellett lőszerrel is el kell látnia Ukrajnát – jelentette ki az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban Mircea Geoană.
Az ukrajnai orosz invázió óta a balti és a fekete-tengeri térségben megnőtt a GPS-zavarás és hamisítás. Oroszországot és Fehéroroszországot gyanúsítják.
Donald Trump szerint a „következő néhány napban” kiderül, milyen irányban lép tovább az orosz–ukrán háború ügyében. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt egy nyilvános eseményen kedden.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
szóljon hozzá!