Volodimir Zelenszkij a háború kitörésének harmadik évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatót
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap bejelentette, hogy kész lemondani tisztségéről, ha ez békét jelentene Ukrajna számára, vagy azért cserébe is, hogy az országa NATO-tagságot kaphatna.
2025. február 23., 21:382025. február 23., 21:38
2025. február 23., 22:052025. február 23., 22:05
Kijevi sajtótájékoztatóján az ukrán elnök – újságírói kérdésre válaszolva – úgy fogalmazott: „Ha a békéről van szó Ukrajna számára, ha Önöknek nagyon kell, hogy lemondjak posztomról, akkor kész vagyok. A másik lehetőség, hogy becserélhetem ezt a NATO-ra, ha van ilyen feltétel.” Zelenszkij hangsúlyozta, hogy jelenleg Ukrajna biztonságára összpontosít, s nem kíván „évtizedekig hatalmon maradni.”
„Akár akarja vagy nem akarja ezt valaki, illetve támogatja vagy sem, napirenden van ez a téma. És napirenden is fog maradni” – idézte az ukrán elnököt az MTI. Zelenszkij hozzátette: „Nagyon fontos mindannyiunk számára megérteni, hogy ehhez a tárgyalóasztalhoz Ukrajnának nem kell meghívás, mert ez a mi tárgyalóasztalunk, mert a háború Ukrajnában van. Mindenek előtt mi fogjuk meghívni az európai vezetőket, mert a háború Ukrajnában van, mi pedig az európai kontinens, a jövő Európai Uniójának elidegeníthetetlen része vagyunk”.
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Beszélt arról is, hogy Donald Trump amerikai elnököt inkább látná hazája partnereként, mint egyszerű közvetítőként Kijev és Moszkva között. Azt pedig visszautasította, hogy Ukrajna 500 milliárd dollárral tartozna az Egyesült Államoknak a hadi segélyekért cserébe. „Tudom, hogy 100 milliárd dollár volt, és nem vagyok hajlandó elismerni 500-at, bárki bármit is mondjon ” – mondta az ukrán elnök. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 100 milliárd dollárt sem kívánja tartozásként elismerni, mert pénzügyi segélyként tekint erre az összegre, nem tartozásként.
Rendkívüli EU-csúcs Ukrajna ügyében
Rendkívüli uniós csúcsértekezletet hívott össze António Costa, az Európai Tanács elnöke március 6-ra, azzal indokolva a tanácskozást, hogy Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából a jelenlegi meghatározó pillanat. Az X közösségi oldalon vasárnap közzétett üzenetében António Costa azt írta, konzultációi során az európai vezetők közös elkötelezettségüket fejezték ki az iránt, hogy megerősítsék az európai védelmet, valamint hozzájáruljanak a kontinens békéjéhez és Ukrajna hosszú távú biztonságához. „Úgy döntöttem, hogy március 6-ra rendkívüli Európai Tanácsot hívok össze. Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából meghatározó pillanatot élünk” – fogalmazott. Ursula von der Leyen vasárnap este közzétett üzenetében arról tájékoztatott, hogy felvonták Ukrajna zászlaját az Európai Bizottság épülete előtt. Emlékeztetett, hétfőn, február 24-én lesz három éve annak, hogy Oroszország megindította „teljes körű invázióját” Ukrajna ellen. Közölte, az ukrán zászló az uniós bizottság brüsszeli székháza előtt „magasan és büszkén lobog, Európa szívében, ahová tartozik”.
„Nem írok alá olyasmit, amit ukránok tíz nemzedéke fog megfizetni” – szögezte le. Az ukrán elnök a Reuters hírügynökség szerint azt is elmondta még: a megállapodást nem írhatják alá akkor, ha pusztán a már leszállított amerikai segélyek ellentételeként adnák át az ország erőforrásait. Zelenszkij közölte: logikusnak tartaná amerikai csapatok telepítését Ukrajnába, ha az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást a két ország között biztonsági garanciaként kezelnék. Továbbá azt is megjegyezte, hogy Washington még mindig nem szállított le mintegy 15 milliárd dollárnyi, korábban megígért katonai segélyt.
Három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én robbant ki az orosz-ukrán háború, amely rengeteg áldozattal, pusztítással járt. A háborút könnyű elkezdeni, de nehéz befejezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!