Volodimir Zelenszkij a háború kitörésének harmadik évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatót
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap bejelentette, hogy kész lemondani tisztségéről, ha ez békét jelentene Ukrajna számára, vagy azért cserébe is, hogy az országa NATO-tagságot kaphatna.
2025. február 23., 21:382025. február 23., 21:38
2025. február 23., 22:052025. február 23., 22:05
Kijevi sajtótájékoztatóján az ukrán elnök – újságírói kérdésre válaszolva – úgy fogalmazott: „Ha a békéről van szó Ukrajna számára, ha Önöknek nagyon kell, hogy lemondjak posztomról, akkor kész vagyok. A másik lehetőség, hogy becserélhetem ezt a NATO-ra, ha van ilyen feltétel.” Zelenszkij hangsúlyozta, hogy jelenleg Ukrajna biztonságára összpontosít, s nem kíván „évtizedekig hatalmon maradni.”
„Akár akarja vagy nem akarja ezt valaki, illetve támogatja vagy sem, napirenden van ez a téma. És napirenden is fog maradni” – idézte az ukrán elnököt az MTI. Zelenszkij hozzátette: „Nagyon fontos mindannyiunk számára megérteni, hogy ehhez a tárgyalóasztalhoz Ukrajnának nem kell meghívás, mert ez a mi tárgyalóasztalunk, mert a háború Ukrajnában van. Mindenek előtt mi fogjuk meghívni az európai vezetőket, mert a háború Ukrajnában van, mi pedig az európai kontinens, a jövő Európai Uniójának elidegeníthetetlen része vagyunk”.
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Beszélt arról is, hogy Donald Trump amerikai elnököt inkább látná hazája partnereként, mint egyszerű közvetítőként Kijev és Moszkva között. Azt pedig visszautasította, hogy Ukrajna 500 milliárd dollárral tartozna az Egyesült Államoknak a hadi segélyekért cserébe. „Tudom, hogy 100 milliárd dollár volt, és nem vagyok hajlandó elismerni 500-at, bárki bármit is mondjon ” – mondta az ukrán elnök. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 100 milliárd dollárt sem kívánja tartozásként elismerni, mert pénzügyi segélyként tekint erre az összegre, nem tartozásként.
Rendkívüli EU-csúcs Ukrajna ügyében
Rendkívüli uniós csúcsértekezletet hívott össze António Costa, az Európai Tanács elnöke március 6-ra, azzal indokolva a tanácskozást, hogy Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából a jelenlegi meghatározó pillanat. Az X közösségi oldalon vasárnap közzétett üzenetében António Costa azt írta, konzultációi során az európai vezetők közös elkötelezettségüket fejezték ki az iránt, hogy megerősítsék az európai védelmet, valamint hozzájáruljanak a kontinens békéjéhez és Ukrajna hosszú távú biztonságához. „Úgy döntöttem, hogy március 6-ra rendkívüli Európai Tanácsot hívok össze. Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából meghatározó pillanatot élünk” – fogalmazott. Ursula von der Leyen vasárnap este közzétett üzenetében arról tájékoztatott, hogy felvonták Ukrajna zászlaját az Európai Bizottság épülete előtt. Emlékeztetett, hétfőn, február 24-én lesz három éve annak, hogy Oroszország megindította „teljes körű invázióját” Ukrajna ellen. Közölte, az ukrán zászló az uniós bizottság brüsszeli székháza előtt „magasan és büszkén lobog, Európa szívében, ahová tartozik”.
„Nem írok alá olyasmit, amit ukránok tíz nemzedéke fog megfizetni” – szögezte le. Az ukrán elnök a Reuters hírügynökség szerint azt is elmondta még: a megállapodást nem írhatják alá akkor, ha pusztán a már leszállított amerikai segélyek ellentételeként adnák át az ország erőforrásait. Zelenszkij közölte: logikusnak tartaná amerikai csapatok telepítését Ukrajnába, ha az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást a két ország között biztonsági garanciaként kezelnék. Továbbá azt is megjegyezte, hogy Washington még mindig nem szállított le mintegy 15 milliárd dollárnyi, korábban megígért katonai segélyt.
Három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én robbant ki az orosz-ukrán háború, amely rengeteg áldozattal, pusztítással járt. A háborút könnyű elkezdeni, de nehéz befejezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!