Volodimir Zelenszkij a háború kitörésének harmadik évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatót
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap bejelentette, hogy kész lemondani tisztségéről, ha ez békét jelentene Ukrajna számára, vagy azért cserébe is, hogy az országa NATO-tagságot kaphatna.
2025. február 23., 21:382025. február 23., 21:38
2025. február 23., 22:052025. február 23., 22:05
Kijevi sajtótájékoztatóján az ukrán elnök – újságírói kérdésre válaszolva – úgy fogalmazott: „Ha a békéről van szó Ukrajna számára, ha Önöknek nagyon kell, hogy lemondjak posztomról, akkor kész vagyok. A másik lehetőség, hogy becserélhetem ezt a NATO-ra, ha van ilyen feltétel.” Zelenszkij hangsúlyozta, hogy jelenleg Ukrajna biztonságára összpontosít, s nem kíván „évtizedekig hatalmon maradni.”
„Akár akarja vagy nem akarja ezt valaki, illetve támogatja vagy sem, napirenden van ez a téma. És napirenden is fog maradni” – idézte az ukrán elnököt az MTI. Zelenszkij hozzátette: „Nagyon fontos mindannyiunk számára megérteni, hogy ehhez a tárgyalóasztalhoz Ukrajnának nem kell meghívás, mert ez a mi tárgyalóasztalunk, mert a háború Ukrajnában van. Mindenek előtt mi fogjuk meghívni az európai vezetőket, mert a háború Ukrajnában van, mi pedig az európai kontinens, a jövő Európai Uniójának elidegeníthetetlen része vagyunk”.
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Beszélt arról is, hogy Donald Trump amerikai elnököt inkább látná hazája partnereként, mint egyszerű közvetítőként Kijev és Moszkva között. Azt pedig visszautasította, hogy Ukrajna 500 milliárd dollárral tartozna az Egyesült Államoknak a hadi segélyekért cserébe. „Tudom, hogy 100 milliárd dollár volt, és nem vagyok hajlandó elismerni 500-at, bárki bármit is mondjon ” – mondta az ukrán elnök. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 100 milliárd dollárt sem kívánja tartozásként elismerni, mert pénzügyi segélyként tekint erre az összegre, nem tartozásként.
Rendkívüli EU-csúcs Ukrajna ügyében
Rendkívüli uniós csúcsértekezletet hívott össze António Costa, az Európai Tanács elnöke március 6-ra, azzal indokolva a tanácskozást, hogy Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából a jelenlegi meghatározó pillanat. Az X közösségi oldalon vasárnap közzétett üzenetében António Costa azt írta, konzultációi során az európai vezetők közös elkötelezettségüket fejezték ki az iránt, hogy megerősítsék az európai védelmet, valamint hozzájáruljanak a kontinens békéjéhez és Ukrajna hosszú távú biztonságához. „Úgy döntöttem, hogy március 6-ra rendkívüli Európai Tanácsot hívok össze. Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából meghatározó pillanatot élünk” – fogalmazott. Ursula von der Leyen vasárnap este közzétett üzenetében arról tájékoztatott, hogy felvonták Ukrajna zászlaját az Európai Bizottság épülete előtt. Emlékeztetett, hétfőn, február 24-én lesz három éve annak, hogy Oroszország megindította „teljes körű invázióját” Ukrajna ellen. Közölte, az ukrán zászló az uniós bizottság brüsszeli székháza előtt „magasan és büszkén lobog, Európa szívében, ahová tartozik”.
„Nem írok alá olyasmit, amit ukránok tíz nemzedéke fog megfizetni” – szögezte le. Az ukrán elnök a Reuters hírügynökség szerint azt is elmondta még: a megállapodást nem írhatják alá akkor, ha pusztán a már leszállított amerikai segélyek ellentételeként adnák át az ország erőforrásait. Zelenszkij közölte: logikusnak tartaná amerikai csapatok telepítését Ukrajnába, ha az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást a két ország között biztonsági garanciaként kezelnék. Továbbá azt is megjegyezte, hogy Washington még mindig nem szállított le mintegy 15 milliárd dollárnyi, korábban megígért katonai segélyt.
Három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én robbant ki az orosz-ukrán háború, amely rengeteg áldozattal, pusztítással járt. A háborút könnyű elkezdeni, de nehéz befejezni.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
szóljon hozzá!