Zelenszkij Brüsszelben: a tűzszünet csak az Oroszországra nehezedő nyomás fokozásával érhető el

António Costa, az Európai Tanács elnöke érkezésekor azt mondta, a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezései által keltett nagy várakozások ellenére egyértelművé vált, hogy azok nem találkoznak Vlagyimir Putyin orosz elnök jóindulatával.

– hangoztatta. Közölte, a tagállamok jóváhagyták az Oroszország elleni 19. szankciócsomagot, amely Oroszország árnyékflottáját, banki és energiaszektorát célozza meg. Az Európai Tanács továbbá politikai döntést fog hozni Ukrajna 2026-os és 2027-es pénzügyi szükségleteinek biztosításáról, beleértve a katonai felszerelések beszerzését is.

„Ez egy nagyon erős üzenet Oroszország számára arról, hogy mindaddig támogatni fogjuk Ukrajnát, ameddig szükséges, bármibe is kerüljön” – tette hozzá.

„Oroszországnak meg kell értenie, hogy le kell állítania a háborút, meg kell állítania a civilek leöldöklését és a civil létesítmények lerombolását Ukrajnában.

Zelenszkij elnök elfogadja a béketárgyalásokat. Amire szükségünk van, az az, hogy Oroszország is elfogadja” – húzta alá az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.

Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő érkezésekor „az erő fontos jelének” nevezte, hogy az EU és az Egyesült Államok egyetértenek az Oroszországra gyakorolt nyomás szükségességében. Az európai bankokban tárolt, majd az uniós szankciók nyomán lefoglalt orosz vagyonból Ukrajnának fizetni tervezett jóvátételi kölcsönnel kapcsolatban azt mondta,

Közölte, Európa számára fontos, hogy a védelmet a tagországok közös érdeknek tekintsék, és közös projekteket indítsanak a védelmi képességek javítása érdekében.

Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök fontosnak nevezte, hogy a tagországi vezetők találkozzanak Zelenszkij elnökkel és megerősítsék Európa határozott támogatását Ukrajna iránt. Közölte, mivel Oroszország nem fogad el semmilyen tárgyalási meghívást, fenn kel tartani a katonai és politikai támogatást is Ukrajna számára.

„Európának aktívnak kell lennie ebben a konfliktusban, ami azt jelenti, hogy vezető szerepet kell vállalnunk az ukránok megsegítésében, és azt is el kell mondanunk amerikai barátainknak, hogy amikor Ukrajnáról beszélünk, Európáról beszélünk. Európa a mi kontinensünk, ezért le kell ülnünk egy asztalhoz, hogy megoldást találjunk a tartós békére” – fogalmazott a luxemburgi kormányfő.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök „nagyon fontosnak és régóta vártnak” nevezte Washington legújabb, orosz olajtársaságokkal szembeni szankcióit, és időszerű kiegészítőjének nevezte azokat az EU új szankciós csomagjához. Kristersson szerint az intézkedést „pont a megfelelő pillanatban" hozták, és szorosabb transzatlanti koordinációt jelez Ukrajna kérdésében. Üdvözölte továbbá, hogy egyelőre nem kerül sor egy „egyoldalú amerikai-orosz találkozóra” az ukrajnai háborúval kapcsolatban. A svéd vezető arra biztatta a tagországokat, hogy

Mette Frederiksen, az Európai Unió Tanácsának féléves elnökségét betöltő Dánia miniszterelnöke üdvözölte az Egyesült Államok és az Európai Unió Oroszország elleni új szankcióit.

Christian Stocker osztrák kancellár szerint fontos, hogy a migráció témája felkerült az Európai Tanács napirendjére. Az a kis csoport, amely korábban nem kapott kellő figyelmet a migráció kérdésével, mára szinte az összes uniós országot magába foglalja – mondta a sajtónak. Hangsúlyozta: Ausztria „mindig is élen járt” a migráció jelentette kihívás megoldásában, és – mint fogalmazott – „mi voltunk az első és egyetlen ország, amely migránsokat toloncolt vissza Szíriába, most pedig Afganisztánba”.

Brüsszeli találkozójukon a tagállami vezetők egyebek mellett áttekintik az Ukrajnának nyújtott további támogatás lehetőségeit, a migrációs, valamint a közel-keleti helyzetet, foglalkoznak a versenyképességgel, továbbá megbeszélést folytatnak a lakhatás kérdéséről és az európai védelemről.